Varga Béla (szerk.): A Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának a Dávid Ferenc halála 350-ik évfordulója emlékünnepélyével kapcsolatosan Kolozsvárt, 1929. november 10. 11. és 12. napjain tartott évi rendes üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1930)
Jegyzőkönyv
nak. Mindkettőt egy évre. Ugyanoda énekvezérnek ifj. Hosszú Ferencet. Sepsiköröspatakra kineveztem ideiglenes minőségben énekvezérnek Bedö Imre ny. tanítót. Csókfalvára énekvezérnek Kovács Péter állami tanítót, Csekefalvára énekvezérnek Fazakas József állatni tanítót, H.-szentpéterre énekvezérnek Ádám Dániel áll. tanítót, Hosszú Ferencet Káinokra énekvezérnek, Ferenczy Istvánt énekvezérnek Szőkefalvára. A gondnoki és esperesi értekezlet javaslatára az E. K. Tanács azt az elvi határozatot hozta, hogy népesebb egyházközségbe gyakorlott és több évi tapasztalattal rendelkező lelkész küldése kivánatos. Ehhez lehetőségileg alkalmazkodom. Egy pár lelkész afia szives közreműködésével összeállítottam az ilyen egyházközségek kísérleti névsorát. Ez a kérdés fölöttébb nehéz és bonyodalmas, miután az egyházközségek választójoggal rendelkeznek, s igen gyakori esetben a véletlen vagy a hívek egyik-másikának személyes ismeretsége adja meg az irányt. Falusi híveink nagy többsége nincsen abban a helyzetben, hogy lelkészeinket ismerje. Az a szokás, hogy kiküldik képviselőiket egy-egy lelkész váratlan meghallgatására, csak szórványosan van gyakorlatban. A tárggyal kapcsolatos hírlapi fejtegetések, hár részben figyelmet érdemelnek, inkább egyoldaluak. Annyi elvitathatatlan, hogy ezt a kérdést úgy megoldani, hogy teljes és általános megnyugvást okozzon, nem lehet főképpen személyi vonatkozásai miatt. A gyakorló év bevezetése egy tekintetben tiszta helyzetet teremtett. Reméljük, hogy keresztülvitele olyan lesz, hogy mind a jelöltnek, mind az egyházközségnek nyereségük lesz belőle. Az esperesi és gondnoki értekezleten fölmerült az a kívánság, hogy nőtlen pap ne neveztessék ki nagyobb egyházközségbe. Az egyes lelkes munkás papnőktől nyert jótékony hatás elismerése és méltatásaképpen, de általános erkölcsi szempontból is, a . nőtlen pap alkalmazása, főleg nagyobb egyházközségben, nem kívánatos. Külföldi érintkezések. Minthogy fennebb már beszámoltam angliai és budapesti útamról, e helyen emlékezetbe idézem azt a nagyjelentőségű tényt, hogy angliai hitrokonainkkal és részben az amerikaiakkal is, ezeíött száz évvel kezdődött ismerkedésünk és összeköttetésünk. Ezt Manchesterben a General Assembly előtt tartott beszédemben, örömmel és boldogan emlegettem. Részükről is mindig megnyilatkozik a visszhang. A személyes hatásnak feledhetetlen pillanata volt rám nézve, de egyházunk tagjaira is, az a jelenet, midőn püspöki esküm letétele után espereseinkkel együtt az amerikai és an-36