Varga Béla (szerk.): A Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának a Dávid Ferenc halála 350-ik évfordulója emlékünnepélyével kapcsolatosan Kolozsvárt, 1929. november 10. 11. és 12. napjain tartott évi rendes üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1930)

Jegyzőkönyv

Oly tanuk raegidézése esetén, akiknek távozásáról a felet tes hatóságnak tudomással kell bírnia, az idézéssel egyidejűleg a felettes hatóság is értesítendő.

57. §. Tanuságtételre nem kötelezhetők:

1. A panaszlott fel-, vagy lemenő ágbeli rokona és sógora, házastársa és jegyese.

2. Közhivatalnok, oly tényekre, amelyek közokirattal bizonyíthatók.

3. Hivatalban levő, vagy hivatalból kilépett oly közhivatalnokok, akik a hivatali titoktartás kötelezettségét megsértenék, hacsak az illetékes felettes hatóság a titoktartás kötelessége alól fel nem mentette.

A felmentést a ténykörülmények közlésével a fegyelmi bi róság köteles kérni

Az 1. pontban megnevezettekre, ha vallani akarna, az eskü letételére az alábbi szabályok az irányadók.

58. §. A tanúhoz a következő általános kérdések intézendők: 1. neve, 2. születési és lakóhelye, 8. kora, 4 vallása, 5. foglalkozása, 6. a panaszlott vagy panaszlóhoz való rokonsági viszonya és hogy 7. kára, haszna lesz-e tanúnak az ügyből s 8. büntetve volt-e? (általános kérdések).

Ezután tanú felhívandó, hogy amit a panasz tárgyában tud, összefüggően mondja el.

Vizsgálóbiztos köteles tanúnak figyelmét felhívni arra, hogy vallomását esetleg esküvel is meg kell erősítenie.

A vizsgálóbiztos a tanú vallomásában mutatkozó hézagokat igyekezzék tisztázni és különösen derítse fel, hogy a tanú mind azt, amit vallott, honnan és mi módon tudja.

59. §. A kihallgatás idejében csak egy tanú lehet jelen.

A tanúk vallomásában mutatkozó ellentétek a tanúk szembesítése utján oszlatandók el.

Egyszerre két tanúnál több nem szembesíthető.

60. §. Az eskü nem veendő be: ha a vallomásnak esküvel való megerősítését sem a vád, sem a védelem nem kívánja.

A tanú megesketése mellőzendő:

1. Ha hamis tanúzás, vagy hamis eskü miatt el volt ítélve.

2. Ha testi, vagy szellemi fogyatkozásánál fogva a valót meg nem tudhatta, vagy közölni nem tudja.

3. Ha életkorának 14. évét be nem töltötte, vagy ha betol tötte is, de értelmi és erkölcsi fejlettsége okából az eskü lényegéről nincs kellő fogalma.

4. Ha a fegyelmi eljárás adatai szerint gyanúokok forognak fenn, hogy a vádbeli cselekmények részese, pártolója, vagy orgazdája, vagy ha panaszlottal ellenséges (haragos) viszonyban áll.

5. Ha nyereségvágyból elkövetett bűntett, vagy vétség miatt el volt ítélve, vagy ily cselekmény miatt eljárás van ellene folyamatban.

104