Csifó Salamon - Varga Béla (szerk.): A Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1928. évi november hó 18-19 napjain Kolozsvárt tartott rendes üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1928)
Jegyzőkönyv
91 zony nem kell pironkodnunk ama tény felett, hogy az egyházi közalkalmazottaink az áldozatkészségben minket megelőztek. Arra kérem tehát a méltóságos és főtisztelendő Egyházi és Képviselő Tanácsot, hogy jelen Főtanács tárgysorozatába azon indítványom, hogy „kimondja a Főtanács azt, hogy különösen az egyházi tanácsosi állást, de minden egyházi tisztséget betöltő unitárius hívőnek erkölcsi kötelességévé teszi, hogy az iskolai és kultúrális intézményeink fenntartására a tőle elvárható és anyagi erejét felül nem múló évi előre bejelentett összeggel hozzájáruljon, amelynek mértékét természetszerűleg a progresszivitás alapján kell megállapítani. Mindazon egyházi tanácsos és bizalmi állást betöltő egyén, aki ezen kötelezettségét nem teljesíti, azzal szemben a jövő Főtanács a vele szemben alkalmazható szankciót megállapítja“ felvenni szíveskedjék. E. K. T. ezek után kéri Egyházi Főtanácsot, mondja ki, hogy E. Főtanács az egyetemes egyházi adóról szóló összefoglaló jelentésből mélyen meghatva veszi tudomásul, hogy az egyházi alkalmazottaiknak az E. Főtanács múlt évi ülése alkalmából történt áldozatkész megajánlása egyes világi híveinknek megértő csatlakozása folytán ez évben iskoláink fennmaradását és tanerőink fizetésének nagy mértékben való emelését biztosította. Midőn ezért ismételten méltányló elismerését fejezi ki az áldozatkész telkeknek, az egyházi alkalmazottak nagy száma részéről egyházunk jelenlegi, az előző évivel azonos súlyos anyagi helyzetében éppen akkor, mikor E. Főtanácsunk újabb áldozatért kérő szavát akarta hozzájuk intézni, ,— ismételten megnyilvánult önzetlen megajánlásának felemelő hatása alatt kimondja, hogy a 29—1927. E. Főtanácsi jksz. határozatot további egy évre fenntartja és annak a világi híveinkre vonatkozó 2. pontjának, mind az 1928. és mind az 1929. évre elsősorban világi egyháztanácsosokkal és egyházi tiszteletbeli állásokat betöltő afiaival szemben való keresztülvitelére az E. K. Tanácsot nemcsak felhatalmazza, de utasítja is. Főtanáesi bizottság a következő előterjesztéssel ajánlja elfogadásra a javaslatot: Főtanáesi bizottság átérti és atérzi, hogy Egyházunk életének sorsdöntő korszakát éljük. De egyúttal áhitatos és bizó lélekkel érzi át Istennek véghetetlen kegyelmét, hogy ezekben