Csifó Salamon - Varga Béla (szerk.): A Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1928. évi november hó 18-19 napjain Kolozsvárt tartott rendes üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1928)
Jegyzőkönyv
48 kiküldését javasolva. S mikor ezt az ajánlatunkat az érsekség nem fogadta el, esperes és e. köri közügyigazgató afia által tartattunk helyszíni vizsgálatot és több áttérést ez a bi zottságunk formai hiányok miatt érvénytelennek mondott ki, amit E. K. Tanács is elfogadott. Még a vizsgálat megtartása előtt azonban Símén Domokos lelkész afia és négy egyházközségi funkcionárius ellen kepebátralék követelése miatt büntető eljárás indult s őket a csendőrség, noha lelkész afia a lábán meg is volt sérülve, letartóztatta s az út nagy részén gyalog több napon át kisérte a székelyudvarhelyi ügyészségre. Azonnali közbenjárásunkra és panaszunkra, kihallgatásuk után szabadon bocsáttattak ugyan, de a miniszternél tett panaszunkra mindez ideig a hivatalos hatalmukkal viszszaélt csendőrökkel szemben nem kaptunk elégtételt. Sőt a büntető eljárás tovább foly, s esperes afiának a h. almás! helyzet tisztázása végett a megyei prefektusnál tett lépései sem vezettek eddig az egyházközség békéjének helyreállításához (370, 1492, 33, 527). Sajnos, nem vezetett eredményre a vallásügyi minisztérium útján és közvetlenül az államvasutak igazgatóságához is beterjesztett az a kérésünk, hogy a zsinat s később a jelen Főtanács ülésére utazó egyházi tanácsos afiai részére vasúti kedvezményt kapjunk (783, 886). Egy esetből kifolyóan beadott kérésünkre a vallásügyi minisztériumtól elvi kijelentést kaptunk arra, hogy teológiai tanáraink közhivatalnokoknak tekintendők (1961). 2. Iskolai ügyek. A közoktatásügyi kormánynak és tanügyi hatóságoknak iskoláinkkal és kisebbségi tanulóinkkal szemben eddig tapasztalt magatartása általában az elmúlt évben sem változott meg. A most uralomra került új kormánytól, melynek tagjai a kisebbségek kulturális autonómiáját már előbb programmjukba vették, reméljük a méltányosabb és igazságosabb iskolaügyi politikát s intézkedéseiben és a hozandó törvényekben humánusabb, megértőbb szellemet. Az iskolai reformtörvények közül f. évben a középiskolai oktatásról szóló jelent meg, május hó 15-én kihirdetve. Ugyanabban az időben, amikor a szenátus kezdte tárgyalni a vallásügyi törvényt, terjesztetett be a középiskolai oktatási-ól szóló javaslat a képviselöházboz s ígv egyszerre kellett figyelmünket két fontos javaslatra fordítanunk. Növelte a nehézséget az. hogy a középiskolai törvény javaslata alig annak benyújtásakor lett ismeretes s annál elökésziiletlenebbül talált, mert lényegesen eltért az előző tervezettől. Igyekeztünk azért Bukarestben való személyes közreműködéssel a parlamenti kisebbségi képviselőknek segítségére lenni a törvényjavaslat ellen felhozható kifogásokat illetően.
