Csifó Salamon - Varga Béla (szerk.): A Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1928. évi november hó 18-19 napjain Kolozsvárt tartott rendes üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1928)
Jegyzőkönyv
46 jogegyenlőségét sérti az az intézkedése, hogy minden egyes gyermek vallását az apa állapítja meg abban az esetben, ha a szülök nem egy vallásúak, ami egyes esetekben nem csak egyházi, hanem faji szempontból is hátrányos lehet. Kedvezőtlen változás ebben a cikkben az is, hogy ezentúl a szülők áttérése esetén a gyermekek őket 18 éves korukig követik, nem — mint eddig volt — csak 7 éves korukig. A vallásügyi törvény végrehajtási utasítása eddig csak az áttérésekre és a gyermekek vallására vonatkozó cikkekre nézve jelent meg s így még nem vált szükségessé az, hogy egyházi szervezeti szabályainknak a vallásügyi törvénnyel egyező átdolgozására az E. Főtanácsnak előterjesztést tegyünk; mert ezt az egyeztetést a törvény végrehajtási utasításának megjelenésétől számítandó egy év lefolyása alatt leszünk kötelesek megtenni a törvény rendelkezése szerint. A vallásügyi törvényt és a végrehajtási utasításának megjelent részét magyar nyelvre lefordítva sokszorosíttattuk és valamennyi egyházközséghez miheztartás végett megkiildöttük (1353). Főtisztelendő Dr. Boros György püspü^afia már ennek a törvénynek rendelkezése szerint tette le a Régenstanács kezébe az előírt hűségeskiit. Ezen, egyházunkat megtisztelő dísszel a bukaresti királyi palotában lefolyt aktusnál fögondnok afiai akadályoztatása folytán világi részről Dr. Abrudhányay Ede felügyelő gondnok és egyházi részről Dr. Borbély István teológiai rk. tanár jelentek meg egyházunk képviseletében (1255, 1317). , A vallásügyi törvény szerint központi tisztviselőinknek és teológiai tanárainknak szintén hűségesküt kell tenniük, melynek bevétele elrendelésére vonatkozó intézkedést azonban a kormány egyelőre függőben tartotta (974). Viszont a törvény végrehajtásaként elrendelte a minisztérium a központi tisztviselők és teológiai tanárok állampolgárságának, képesítésének és személyi állapotának igazolására szolgáló okmányok beterjesztését, ami részben már meg is történt (278), továbbá a teológiai órarend (1813) s újabban a nemzeti tárgyak tantervének beterjesztését (1948). A minisztérium megkeresése folytán templomainkban istentiszteleteket tartottunk Mihály király születése- és névnapján is az eddig tartani szokott állami ünnepeken felül. Egyházunknak a helyi hatóságok által hősök ünnepén, május 10-én és más hasonló alkalmakkor rendezett ünnepségeken való képviseletéről is gondoskodtunk (909, 849). Viszont azonban a helybeli prefekturának Ferdinánd király emlékére „parastas“ tartása végett megkereső átiratára azt válaszoltuk, hogy ennek minden kegyeletünk mellett sem tehetünk eleget hitelvi szempontból, azonban az ugyanakkor a gör. keleti templomban tartott istentiszteleten egyházunk képvi-
