Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1927. évi november hó 6. és 7. napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1927)

Jegyzőkönyv

állapította meg azt is, hogy egyházunk keretében működő egyleteink részére külön iroda helyiség lett berendezve. A jegyzőkönyvek áttekintésénél Főt. Bizottság megállapította, hogy az 1927. aug. 16-án tartott Képviselő Tanácsi gyűlés jegyzőkönyvének 265 pontja alatt szövegezett határozat nincs összhangban a kiadott körirat szövegével, miért is a fennti pont alatt a jegyzőkönyv hibás. Főt. Bizottság utasítani kéri Főtanács utján Egyházi Képviselő Tanácsot, hogy a hivatkozott jkv. szöveget a körirat szövegének értelmében igazítsa ki és helyesbítse s erről az érdekelteket értesítse.

13. Javasuljuk, utasítsa Főtanács egyházi Képviselő Tanácsot a közoktatásügyi felügyelőség’ intézményének végleges rendszeresítésére. Felekezeti iskoláink ügye legelsöbb endü kérdésünk, melynél az általános nivó megőrzése nemcsak követelmény, de általános egyházi létkérdés is.

14. Mély megilletődéssel, felemelő meghatottsággal vettünk tudomást arról a nagy alapítók áldott szellemétől ihle tett és méltán fénylő történelmi eseményt képező áldozatkészségről, mely lelkészi, tanári és tanítói karunk impozánsul egységes megajánlásával anyagi erőforrásokban mármár a kétségbeeségig jutott egyházunkat közel 2,000.000 len összeggel ajándékozza meg. Vajha az egyház sokat verejtékező lelkes napszámosainak szűkös filléreiből az egyház oltárára örömmel helyezett hatalmas ajándék azt a méltán elvárható áldozatkészséget váltaná ki unitárius világi társadalmunk részéről is, mely mint egyedüli mentsvár szerepel a ránk zúdult válságos napokban az anyagi romlás fenyegető veszedelme ellen.

Ügy érezzük, hogy szeretett egyházunk letelt egy esztendejének eseményei átvizsgálása közben az ő literén tartottuk kezünket. Ügy érezzük, hogy ez az Istentől örök életre hivatott hatalmas erkölcsi szervezet az ősöktől adott lélekkel erős, megingathatatlanul élni akar, de idegei megtámadottak, sok apró sebből vérzik. Ügy érezzük, úgy látjuk, hogy a mostoha idők súlyos csapásaival szétvert hajdan egységes család tagjaiba fokozottan fel kell ébreszteni az összetartozandóság kötelességszerű tudatát, hogy az apró sebeken át vesztett vér helyett új erő gyűlhessen. Jöhessen a gyógyulás, egy új élet, a pusztulás a romlás helyébe. A mi reményünk erős, hogy ez így lesz.

Határozat: Nagy figyelemmel hallgatja s Főtanács a jelentést. Elismerésének nyilvánítása mellett E. K. Tanácsnak figyelembe vételre átadja.

Ezután dr. Szent-Tványi József főgondnok elnök kijelenti, hogy a tárgysorozat le van tárgyalva, s egyben meleg köszönetét nyilvánítja a Főtanács tagjainak lankadatlan ki