Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1927. évi november hó 6. és 7. napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1927)
Jegyzőkönyv
+8 ezt a mindnyájunknak irányadó példát őszinte elismeréssel és forró hálával említjük lel, mint az áldozatkészség tündöklő bizonyítékát, nem hallgathatjuk el azt a meggyőződésünket, hogy ami ebben a nemes példában megnyilvánult, az alapja kell, hogy legyen a viszonyok nyomasztó ereje által ránk kényszorított építő munka egy új fejezetének, mely elsősorban egyházunk alkalmazottaitól igényel megértést. Meg kell értenünk ugyanis, hogy az anyagi helyzetünket fenyegető romlás ellenébe, intézményesen kell gondoskodnunk a két titkár afia. részéről nyújtott példa követésének biztosításáról, mire nézve tudtunkkal terv is van készülőben. E terv alapjául szolgáló gondolatot csőkörömmel tudjuk üdvözölni és várjuk annak megvalósítását, nem lévén kétségünk az iránt, hogy az összhangban fog állni híveink lelkiiletével s míg egyfelől tekintettel lesz a méltánylandó körülményekre, másfelől a progresszivitás elvének az egyházi adózás egész terén keresztülvitelével a deficit rémét kirekeszti költségvetéseinkből. 11. A nyugdíjintézet alapja s az egyházi Közalap között a néhai nagy emlékű Kelemen Benő adományából egyházunk tulajdonába jutott Dávid Ferencz- és Timár-utcai sarok telek átengedése iránt folyamatban levő tárgyalásokat sürgősen felveendőknek tartjuk és bízunk abban, hogy az a nagy cél, mely e tárgyalások megindítását befolyásolta, át fogja hatni a lelkeket és meg' fogja valósítni azt a reményünket, hogy a beépítésre kiválóan alkalmas telken már néhány év múlva állni fog az a tekintélyes, külsejében is imponáló bérház, amely amellett, hogy a Nyugdíjintézet jövedelmét fokozni fogja, egyszersmind módot nyiíjtand az egyházi alkalmazottaink működését megbénító lakás mizériák enyhítésére-is. 12. Kiemelendőnek tartjuk az Egyházi Képviselő Tanács jelentéséből Kriesch Aladár a tordai országgyűlést gyönyörűen megörökítő képe fogantai egyházközségünk imaházában kifüggesztésének kérdését, mint olyant, amelynél szükséges megállapítani, hogy az egyházunk történelmével összefüggő egyes mozzanatokat megörökítő művészi alkotások templomainkban elhelyezése nincs ellentétben hitelveinkkel, mert nem személyi kultuszt szolgál. Ügy gondoljuk, hogy ennek, mint jövőre irányt nyújtó gondolatnak a Méltóságok Főtanács részéről megrögzítése nem lesz felesleges. 13. A nagyjaink iránt érzett kegyelet kifejezésének napjainkban növekvő szükségest képviselő kötelességét egészben véve híven teljesítettnek találjuk E. K. Tanács jelentése nyomán lefolyt időszakban. Amit toroekószentgyörgyi és szentgericei egyházközségeink e részben Brassai Sámuel és Jakab Elek nagy emlékének áldozva, felmutattak, részünkről s az egész unitárius vallásközönség részéről is hálás elismerést igényel. De midőn ezt kifejezzük és a Méltóságok Főtanács részéről is kifejezendőnek véljük, egyben szükségesnek tart
