Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1926. évi szeptember hó 19, 20, 21.-ik napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1927)

Jegyzőkönyv

66

De mikor a fungens központi tisztikart illető elismerés kifejezésétől ezúttal sem kívánunk elzárkózni, nem hallgathatunk a tisztikarból önkéntes távozásával immár kiváló Gyulay Árpád számvevő atyánkfia 48 évet meghaladó ügybuzgó tevékenységéről, melyet emberi szóban alig méltatható értékében elismerni kedves kötelességünknek tartjuk és melynek méltánylását érdemes atyánkfia az ő nemes lelke ama felemelő tudatában találhatja meg, hogy a rá bízottakkal mindig hűségesen sáfárkodott.

A külföldi hitsorsosainkkal érintkezésről a jelentésben foglaltak szintén megnyugtatók, de mert e részben mindennél többet mond az a jelentőségében messze kiemelkedő igen örvendetes tény, hogy főpásztorunk nagy egyháztörténelmi eseményként üdvözölt 50 éves püspöki jubileuma alkalmából körünkben tiszteljük dr. Drummond atyánkfiát, az angol unitárizmus fenkölt szellemű képviselőjét, nem is szólunk e részben többet, de őt a magunk részéről is a legmelegebben üdvözölve, kérjük, hogy vigye el távoli testvéreinkhez a hálás elismerés és áhitatos szeretet érzéseit, melyekkel mindannyian a legkészségesebben adózunk nekik.

A jelentésnek a többi keresztény egyházhoz fűző viszonyról adott részét megnyugvással vesszük tudomásul és legyen szabad hinnünk, hogy ehez Egyházi Főtanácsunk is csatlakozni fog.

Az iskolai ügyeket illetőleg a Nevelésügyi Bizottságnak a tárgysorozat 18. pontjánál tárgyalandó jelentése kapcsán terjesszük elő a megfelelő határozati javaslatokban véleményünket, itt csak annak kifejezésére szorítkozván, hogy a mi e téren aggodalomra szolgáltathat okot, az nem a nevelés és oktatás ügyének irányitására és munkálására hivatott emberek személyében, hanem a pedagógia, didaktika követelményeivel sem számoló állami rendszerben van, mivel szemben csak a vezető államférfiaknál feltételezett jobb belátásban keressük az annyi megpróbáltatás után méltán áhított jobb jövő alapjait.

Kolozsvári főiskolánk életében különösen örvendetes jelenségként említjük fel a tanszer beszerző és fogyasztási szövetkezet létesítését, amitől helyes vezetés mellett szép eredményeket várunk.

De e helyen sem hallgathatunk a tanári kar létszámában mindkét főiskolánknál mutatkozó fogyaték kérdéséről, melyek