Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1926. évi szeptember hó 19, 20, 21.-ik napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1927)
Jegyzőkönyv
40 A kormány javaslatának törvénnyé válása előtt a többi magyar keresztény egyházak vezetőségével együtt a múlt évi főtanácsi ülés után is folytattuk fáradozásunkat, hogy a javaslat sérelmes részei elhagyassanak vagy enyhittessenek. A szakminiszterhez újabb előterjesztéssel éltünk s a Magyar Pártnak a kormánnyal tárgyaló bizottsága utján is megkíséreltünk minden lehetőt elkövetni iskolai autonómiánk és jogaink biztosítása érdekében; sajnos azonban minden fáradozásunk csak kis mértékben vezetett eredményre, mert a december hó 22-én kihirdetett törvény nem szolgálhat megnyugvásunkra és súlyos aggodalmat kelt bennünk iskoláink léte és szabad működése tekintetében. A törvény rendelkezései közismertek s a törvényjavaslatnak Főtanácsunk által történt megvitatásakor is a lényegesebb pontokról mindnyájan tudomást szerezhettünk s igy részletesebb ismertetés helyett általános jellemzésként csak a következőkre kívánunk rámutatni. Az előző tényleges állapothoz képest előnyt jelent számunkra az, hogy az eddigi, egymásnak s az érvényben volt magyar iskolai törvényeknek sokszor ellentmondó miniszteri rendeletekkel szemben, melyeknek rendszertelensége és ellentmondásai is sok zaklatásra adtak alkalmat, most egységes, bár törvényalkotás szempontjából sem szerencsés szövegezésű töj_vénv szabályozza iskolánk logviszonyaítF Viszont a jogi helyzetünkben kedvezőtlen változás az, hogy a jelen törvény a volt magyar iskolai törvényeknél, — melyek jogszerint eddig irányadók voltak — sokkal szükebb körre szorítja iskoláink feletti szabad rendelkezés jogunkat, mert bár a törvény 64. cikke szerint a nyilvánosjogu magániskolák igazgatása, vezetése és pedagógiai irányítása az iskola fenntartót illeti, ez az elvi kijelentés teljesen illuzoriussá válik a törvény más rendelkezései mellett, melyek az állami tanügyi hatóságok részére az állami felügyeleti jogot meghaladó beavatkozást teszik lehetővé különösen az iskola igazgatóságával való közvetlen levelezésük utján. Az előző tényleges állapothoz képest, midőn már évek óta nem volt lehetőségünk-úL felekezeti iskolát felállítani, haladás az, hogy a törvény erre most jogot ad ; viszont azonban az előző jogi helyzetünkkel szemben visszaesés az, hogy ehez nemcsak a bejelentés, hanem előzetes engedélyszerzés szűk-
