Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1925. évi november hó 22-23.-ik napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1925)
Jegyzőkönyv
26 Lojálitásunknak és jó szándékainknak kifejezést adtunk azzal is, hogy habár az országban minden fórum és jogorvoslat eredménytelen felhasználása után a magánoktatási törvényjavaslat tárgyában a Nemzetek Szövetségéhez voltunk kénytelenek fordulni, — mégis azután készséggel bocsátkoztunk ez ügyben ujabbi tárgyalásokba a kormánnyal. Mindezek a lépéseink valamint az eddigi panaszaink és tiltakozásaink, továbbá az idők múlása és különböző közbejött körülmények arra vezettek, hogy kisebbségi kérdésekben a politikai pártok és a közvélemény részéről, sőt a kormány felfogásában is (sajnos az intézkedéseiben még nem) a legutóbbi időben bizonyos kedvező változást tapasztalhattunk. Ezt a kedvező változást fokozni és állandósítani s egyházunk és iskoláink javára értékesíteni: elsőrendű feladatunk. 1. Rátérve az elmúlt esztendei munkálkodásunk és nehéz küzdelmeink részletes ismertetésére s ezek sorában az állammal vonatkozásban álló szükebb értelemben vett egyházi ügyekre, itt legfontosabb tárgyként a vallásügy rendezéséről szóló törvényjavaslatot emeljük ki. E törvénynek egy újabb tervezetét a vallásügyi minisztérium bizalmasan f. évi április hónapban küldötte meg E. K. Tanácsunknak. A többi magyar egyházzal általában egyértelműen, de a speciális unitárius érdekekre is figyelemmel, a javaslatra részletes észrevételeket dolgoztunk ki, abban a szellemben, mint ahogyan egy előző törvénytervezettel kapcsolatban az E. Főtanács is az 1922. évi 42. jkvi sz. határozatában és 1923. évi ülésen az E. K. T. évi jelentésével kapcsolatban, állást foglalt. Ilyen irányban készülünk most a szükséges lépéseket megtenni a végleges törvénytervezettel szemben is, melyet az újságok közlése szerint a kormány legközelebb a törvényhozás elé fog terjeszteni, de amelyet még nem közölt egyházunkkal. Kérjük az E. Főtanács felhatalmazását, hogy a törvényjavaslat sérelmes intézkedései ellen egyházunk nevében állást foglalhassunk s azok megváltoztatása érdekében a szükséges lépéseket a többi magyar egyházzal egyértelműen megtehessük. Egyházi egyleteink ügyében az illetékes törvényszék olyan értelmű határozatot hozott kérésünknek megfelelően, hogy ezek az egyleteink az egyház szervei s így nem olyan magánjogi jogi személyek, melyeket a jogi személyekről szóló törvény rendelkezései alá lehetne vonni.
