Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1925. évi november hó 22-23.-ik napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1925)

Jegyzőkönyv

18

Ez a jelentékeny lélekszám gyarapodás talán a potosabb összeírás eredménye, mert a természetes gyarapodásból a szülöttek és halottak közötti kűlömbségből nem lehet megmagyarázni. De ha igy van csak örvendetes. A 70666 lélekhez hozzászámítva a 9-ik egyházkerületi egyházközségekben és Magyarországon szétszórtan élő híveinket a lélekszám 80.000-néL több.

A kimutatások szerint a lelkész! szolgálatokat a hívek általában mindenütt igénybe vették. Csak 3 vadházasságban élt pár törvényesen megkötve a házasságot és egy pár elvált házastárs, akik újból házasságot kötöttek, nem vették igénybe a lelkészi szolgálatot. Legyenek rajta lelkész afiai, hogy az ilyeneket is bírjuk reá a házasságnak egyházilag leendő megkötésére. Nagyszebenben több keresztelést és esketést a ref. lelkész végzett amiért neki köszönettel tartozunk. De fogarasi lelkész afia szintén legyen rajta, hogy legalább az esketéseket ő végezze, mert erről előre tudomást szerezhet magának. A keresztelés néha már oly sürgős lehet, hogy erről a szülők fogarasi lelkész afiát nem értesíthetik s így érthető ref. lelkész keresztelése.

3. Közvetlen a hatóságom alatt álló kolozsvári, tordai és toroczkói egyházközségek 1924. évi számadását és vagyon átlagát felülvizsgálva, arról a nevezett egyházközségekben tett kegyes adományokkal együtt a kimutatást beadtam az E. K. Tanácsnak. Vidéken püspöki vizsgálátot tartott helyettem Dr. Boros György egyh. főjegyző afia a marosi egyházkörben.

4. A Dávid Ferencz Emlékalapnak kezelésem alatt álló pénze volt mulf évi jelentésem szerint 2605.83 L. Gyarapodott Br. Petrichevich Horváth Kálmán főgondnok úr által évenként adni szokot 100 L., tőkésített kamatok s a kolozsvári templom persely pénze 526.55 L. együtt 626.71 L, amit, hozzáadva a 2605.83 Leihez jelenleg kezelésem alatt van 3232.40 L. A pénztárban kezelt emlékalap most is csak 27.900 Lei. Minthogy a papírok hadi kölcsönök lévén nem jövedelmeznek.

5. Még csak a múlt évi egyházi főtanácsunk óta elhunyt egyháztanácsos atyánkfiái sírjára teszem le a fájdalmas megemlékezés koszorúját. Péterfi Dénes afiáról már megemlékeztem az elhunyt lelkészek között is, de ő mint esperes, mint tanár a Kér. Magvetőnek évek hosszú során át szerkesztője, egyházi irodalmunknak egyik legkiválóbb munkása, sokszoros megemlékezésre méltó s bizonyára nemsokára akad egy életirója