Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1924. évi november hó 9., 10. és 11-ik napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1925)

Jegyzőkönyv

75

megállapítására és a visszafizetésre irányuló kérések tárgyában határozathozatal.

A nyugdíj-bizottságnak a jelen §. e) pontja illetőleg a 48. §. alapján az alkalmazottak által fizetendő járulékok tárgyában, valamint a jelen paragrafus é) pontja által megszabott hatáskörében hozott határozatai ellen az érdekeltek cs a nyugdijbizotiság előadója részéről 15 nap alatt a másodfokú közigazgatási bírósághoz felebbezésnek van helye. E bíróság a felebbezések felett végérvényesen határoz.

Más kérdésekben hozott határozatokkal szemben a bizottságnak előadója, vagy legalább két tagja részéről bejelentett és a határozathozataltól számított 8 nap alatt írásban okadatolt külön véleménye alapján az E. K. Tanács jogosult a felülbirálatra s ezt a jogot hivatalból észlelt szabálytalanság esetén saját kezdeményezéséből, illetőleg a jogtanácsos előterjesztésére is gyakorolhatja. Az E. K. Tanácsnak a nyugdijbizotiság határozatát helybenhagyó határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Megváltoztató határozat ellen alaki, vagy anyagi jogszabálysértés miatt 15 nap alatt felülvizsgálat kérhető az Egyházi Főtanácstól.

57. §. A nyugdijbizotiság ügyrendjét, tagjai felelősségét és az előadó kötelességét külön szabályzat állapítja meg. A nyugdijbizottság minden évben legalább kétszer ülést tart, beszámol az E. K. Tanácsnak és az utóbbi utján bemutatja a nyugdíjintézet számadását az E. Főtanácsnak.

VII. FEJEZET.

Átmeneti határozmányok.

58. §. E nyugdíjintézet megerősítése érdekében 1921 julíus 1 -ével kezdődő 8 átmeneti év állapittatik meg. Ez idő alatt nyugalombahelyezést csak hivatalból lehet elrendelni. Az egyszersmindenkorra szóló járulék ki nem fizetett részleteit, valamint az évi járulékot 1921 julius 1-től 10 éven át, illetőleg esetleg korábban bekövetkezett halálig, a nyugalombahelyezett alkalmazott is köteles megfizetni.

59. §. Az átmeneti évek leteltével 1929. jul. 1-én az 58. §-ban említett korlátozás megszűnik. Ha azonban a legmagasabb, összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejüket betöltött alkalmazottak oly számban kérnék nyugalomba helyezésüket, amely a nyugdíjintézet további sikeres működését akadályozná, a nyugdijbizott-.