Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1924. évi november hó 9., 10. és 11-ik napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1925)

Jegyzőkönyv

71

41. §. Az özvegyi nyugdijat .és nevelési járulékot a felvételre jogosítottak vagy törvényes képviselőjük kérelmére lehet megállapítani és folyósítani. A kérelmet az igényjogosultság beálltától számított egy éven belül kell előterjeszteni. A később előterjesztett kérelmek alapján az ellátás csak a kérelem beadását követő hó elsejétől folyósítható.

Ez a szabály nem nyer alkalmazást az árvákat megillető ellátás megállapításánál, ha hitelt érdemlően igazolható, hogy a kérelem elkésett előterjesztését a gyám vagy a gondnok mulasztása okozta.

42. §. Nyugdíj és nevelési járulék csak olyan nyugtára fizettetik ki, amelyen a saját vallása lelkész, ilyen nem létében a községi elöljáróság hivatalosan igazolja, hogy a nyugdíjas életben van és hogy özvegy, hogy a gyermekek a törvényes életkort nem érték el, ellátatlanok, illetve a leánygyermekek nem mentek férjhez, fiuk nem nősültek meg.

43. §. Nyugdíjra, özvegyi ellátásra és nevelési járulékra csak unitárius vallásuak tarthatnak igényt. Ez a rendelkezés a jelen szabályzat életbelépte előtt kötött házasságban élt özvegyekre és az ilyen házasságokból született gyermekekre nem vonatkozik és ezek igényét nem érinti.

44. §. A nyugdijat és nevelési járulékot mindig havi egyenlő előleges részletekben kell folyósítani s egész leukban megállapítani; az 50 bániig terjedő részösszeget el kell hagyni, az ennél nagyobb részösszeget egész leunak kell számítani.

45. §. Ezen nyugdíjintézet tagjai hátrahagyott özvegyeinek, valamint a szabályszerű kort még el nem ért árváinak az özvegyi ellátásra, illetve nevelési járulékon kívül még temetési járulékra is igényük van, amely tényleges szolgálatban elhaltak után az öt utolsó év beszámított javadalmazása átlagának két havi összegében, nyugdíjban elhaltak után pedig az élvezett nyugdíj két havi összegében állapittatik meg. Temetési járulék azon özvegyek után is fizetendő, kik a nyugdíjintézettől állandó ellátást élveztek. Ezekre nézve a temetési járulék az általuk legutóbb élvezett nyugdíj 2 havi összegében állapítandó meg.

A temetési járulékot, ha az özvegy nem él, vagy gyermekek nincsenek, a törvényes örökösök, vagy ilyenek nem létében azok kapják, akik az elhaltat eltemetik.