Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1924. évi november hó 9., 10. és 11-ik napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1925)

Jegyzőkönyv

67 lenségét vagy halálát minden kétséget kizáróan a szolgálat teljesí­tése közben, vagy a szolgálat teljesítéséből kifolyóan szenvedett és a szolgálat teljesítésével világos okozati összefüggésben álló baleset (betegség) idézte elő, olyannak kell tekinteni, mintha nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejét már betöltötte volna. 22. §. A nyugdij kiszolgáltatása megszűnik: a) ha a nyugdiját élvező meghal; b) ha a nyugalomban levő egyén a nyugdij elvesztésére Ítéltetik; c) ha a nyugalomba helyezés után a nyugalmazás előtt fenn­álló olyan körülmény derül ki, melynek ismeretében az ellátás nem lett volna megállapítható; d) ha az ideiglenesen nyugalmazott, akinek szolgálatra ké­pessége helyreállott, a szolgálatra visszalépésre szólító hivatalos fel­szólításnak elfogadható ok nélkül eleget nem tesz; e) ha a nyugdijat élvező az unitárius egyházból kitér; /) ha a nyugdíjas kívül álló valamely testületnél vagy az államnál azután nyert nyugdíjra jogosultságot, miután a jelen sza­bályzat alapján nyugdíja folyósittatott; g) ha az ideiglenes nyugalomba helyezett alkalmazott a szol­gálatába ismét visszatér. 23. §. A nő alkalmazottakat a saját személyükre vonatkozó ellátási igényük szempontjából mind a jogok, mind a kötelességek tekintetében a férfi alkalmazottakkal egyenlőknek kell tekinteni. 24. §. Az alkalmazott, aki egyházi szolgálatban ellátásra jo­gosító alkalmazásban legalább 2 év óta áll, de nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejét még nem töltötte be, végkielégítésre tarthat igényt akkor, ha reá nézve a 17. §. n) pontjában megkívánt feltétel beállott. A végkielégítés összege 5 beszámítható évig a nyugdij-maximum egy évi, 10 évig két évi összege. A nyugdíj­­maximumot a tényleges szolgálatban az utolsó 5 évben élvezett be­számítható javadalmazás átlaga után kell számítani. III. FEJEZET. Az özvegyek és árvák ellátásáról. 25. §. A 16. §-ban meghatározott nyugdíjra igényt adó szol­gálati idő betöltése után tényleges szolgálatban, vagy nyugdíjazott állapotban elhalt alkalmazott özvegyének nyugdíjra van igénye az alábbi feltételek együttes fennforgása esetén: 5*

Next

/
Thumbnails
Contents