Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1924. évi november hó 9., 10. és 11-ik napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1925)

Jegyzőkönyv

62

gása esetén a nyugdíjintézet kötelezett és jogosult tagjai, ezeknek Özvegyei és árvái.

4. §. A nyugdíjintézet tagjai:

I. Kötelezett tagok:

a) az összes rendes, okleveles missziói és segédlelkészek és az állandó vallás-tanitó lelkészek;

b) a teológiai akadémia, a középiskolák rendszeresített tanszékeire alkalmazott rendes tanárok, okleveles helyettes tanárok, a torna és zene rendes tanítói;

c) elemi iskoláinknak törvényes módon rendszeresített állásban véglegesített tanítói és tanítónői;

d) az E. K. Tanácsban és Tanács mellett rendszeresített állásban működő véglegesített tisztviselők;

e) tanítói oklevéllel biró [önálló] énekvezérek.

II. Jogosított tagok:

a) 1918. november 1. után létesített elemi iskoláinknál végleges és ideiglenes alkalmazásban működő tanítók, tanítónők, valamint az E. K. Tanácsban és Tanács mellett ideiglenes alkalmazásban levő tisztviselők;

b) közép és elemi iskoláinknál működő, oklevél nélküli, helyettes tanárok, illetve segédtanítók;

c) tanítói oklevéllel nem biró énekvezérek;

d) egyházi és iskolai intézményeinknél rendszeresített állásokra állandó évi fizetés mellett alkalmazott és véglegesített alkalmazottak és szolgák.

Az az alkalmazott, aki kifejezetten csak bizonyos meghatározott időre, vagy csak átmeneti szolgálattételre vagy csak valamely munka befejezéséig nyert alkalmazást, a nyugdíjintézetnek tagja nem lehet és az ilyen alkalmaztatás után sem maga, sem özvegye, sem árvái részére ellátásra igényt nem tarthat.

5. §. Ellátásra igényt nem tarthat az olyan alkalmazott:

a) aki az unitárius egyház szolgálatából kilépett;

b) aki állásáról Írásbeli nyilatkozatban önként lemondott;

c) aki állását önként elhagyva, arra a hivatalos felhívásra a felhívásban megszabott határidő alatt nem tért vissza;

d) aki jogerős fegyelmi Ítélet alapján a szolgálatból elbocsáttatott;