Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1924. évi november hó 9., 10. és 11-ik napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1925)

Jegyzőkönyv

— 28

8-án történt fogadásuk alkalmával feltárták egyházi, gazdasági és különösen iskolai ügyben szenvedett sérelmeinket s kérték évszázados autonómiánk és törvényekben biztosított jogaink és létükben veszélyeztetett iskoláink védelmét. Őfelsége jóindulatú figyelemmel fogadta képviselőinket.

Ezenkívül minden alkalmat felhasználtunk arra, hogy a kormányt az iskolaügyben jobb meggyőződésre bírjuk s a közoktatásügyi, kisebbségi, vallásügyi miniszterekhez és miniszterelnökhöz memorandumokkal fordultunk. Tatarescu kisebbségi miniszternek Kolozsvárt idözését felhasználva, tőle a magyar testvéregyházak képviselőivel együtt kértünk meghallgatást és azon a hosszas tárgyaláson, amelyet vele november 15-én Ft. püspök ur s egyházunk és a magyar testvéregyházak képviselői folytattak, ismertettük egyházi és iskolai autonómiánk sérelmeit s ezekről külön írásbeli memorandumot is nyújtottunk át a miniszter urnák.

Mindezek eredményében december 9-én kaptuk a miniszterelnök ur azon sürgönyét, hogy a román nyelvnek az elemi iskoláink 1. 2. osztályaiban való tanításától eltekintenek, de egyébként a 100088. és 103090. sz. rendeletekhez ragaszkodnak. Minthogy az ezután tett újabb kísérleteink a rehdeletek visszavonására nem vezettek és a közoktatásügyi kormány, illetve ennek alantas hatóságai a rendeletek nem teljesítése miatt már több iskolánkat zárták be: a magyar egyházak s ezek valamennyi egyházkerülete annak leszögezése mellett, hogy e rendeletek nem alapulnak törvényen s azokat jogosnak el nem ismerik és csak a kényszernek engednek : iskoláik megmaradása végett elrendelték a 100088. és 100090. sz. rendeleteknek általánosságban való végrehajtását. Ugyanakkor a még végre nem hajtott pontokra nézve a részletek megtárgyalása végett az egyházak képviselői Bukarestben felkeresték a miniszter urat s vele és a szakreferensekkel hosszasan tárgyalva nehány pontra nézve sikerült bizonyos könnyítéseket kieszközölniük, igy azt, hogy a folyó tanévben a felekezeti elemi iskolákban a földrajz, történelem és alkotmánytan ne taníttassák románul azon községekben, hol a lakosság nem tud románul, továbbá, hogy az. alsóbbfoku tanügyi hatóságok: inspektorok, revizorok ezentúl ne zárhassanak be felekezeti iskolákat, hanem hogyha valamely mulasztást észlelnek, tegyenek jelentést erről a miniszterhez, aki az ügyben az illető egyház főhatóságának meghallgatása után fog dönteni.

Az említett rendeletek folytán, melyeket a kényszerítő körül-