Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1924. évi november hó 9., 10. és 11-ik napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1925)
Jegyzőkönyv
24 béréndezkedés kora, s hogy amig ez megtörténik, jogainkat és értékeinket megőrizhessük s az uj állami törvényekben elismerésüket és védelmüket biztosíthassuk : arra törekedünk minden erővel és minden áldozattal. Mert csak, ha ez a törekvésünk sikerre vezet, akkor bírjuk a szabad életnek, fejlődésnek és annak a lehetőségét, hogy majd teljesen az építő munkára fordíthassuk képességeinket s anyagi és erkölcsi javainkat. Most még ettől az állapottól messze vagyunk; sőt sajnosnem jutottunk hozzá közelebb az újabb törvényekkel (s köztük az idén az állami elemi iskolai törvénnyel) sem és a most készülő törvényjavaslatokkal — mint a felekezeti oktatásról szólóval — szemben is alapos aggodalmaink vannak. 1. Ami a szorosabb értelemben vett egyházi ügyeket illeti, a vallásügy rendezéséről szóló törvénynek újabb tervezetét nem közölték, sem ilyen újabb tervezet elkészültéről nincs tudomásunk, sem arról, hogy ily tervezet a törvényhozás elé terjesztetnék; tehát egyelőre egyházunk közjogi helyzete általában a régi marad. Az alkotmánytörvény revíziójára nem nyílt az elmúlt évben alkalom; de Ft. Püspök ur évközben a szenátusban való személyes megjelenésével is fenntartotta a jogot arra, hogy egyházunk az ország törvényhozásában képviselve legyen. Ugyanekkor Bukarestben a Király Ő-Felségénél is tisztelgett Ft. Püspök ur püspöki titkár afia kíséretében s egy memorandumot nyújtott át Ő-Felségének sérelmeinkről. Ő-Felsége szívesen fogadta öt s élénken érdeklődött egyházunk helyzetéről és sérelmeinkről. Közelebbről érinti egyházunkat az uj törvények közül a jogi személyekről szóló törvény, mely az összes magánjogi jogi személyek felett az állam felügyeleti és ellenőrzési jogát megállapítván, az egyleteket arra is kötelezi, hogy magukat az illetékes törvényszéknél bejelentsék. Egyházi egyleteink közül a Dávid Ferenc Egylet tagozatai főbb helyen és igy különösen Háromszék vármegyében és Tordaaranyosmegye egyes községeiben már ezelőtt is akadályozva voltak működésűkben s a hatóságok alapszabályaiknak állami jóváhagyását követelték. A törvény meghozatala előtt egyházunk részéről ezen fiókegyletek működésének zavartalan menete érdekében a különböző hatóságoknál és minisztériumban tett lépések nem mindenütt vezettek a kívánt eredményre, jóllehet az uj törvény meghozataláig érvényben tartott régi magyar törvények nem kötelezték
