Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1923. nov. 4-5. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1923)

Jegyzőkönyv

59

Nevelésügyi bizottságba elnök: Régeni Áron; rendes tagok: Erdős Mihály, Biró István, Benedek Gábor, Bedő Imre. A háromszéki körben egyházköri jegyzői állásra Taar Géza afia.

Végül jelenti E. K. Tanács, hogy a felsőfehéri egyházkor jegyzője, Ütő Béla afia állásáról lemondott. A megürült tisztségre a választást elrendelte és egyben lelkész afiának egyházköri jegyzői tisztében kifejtett buzgó eljárásaiért elismerését fejezte ki.

Főtanácsi bizottság elfogadásra ajánlja.

Határozat: Főtanács az egyházköri választásokat tudomásul veszi.

25- E. K. Tanács a Főtanácsi bizottság 1922. évi általános jelentésére 2199—1922. sz. alatt a következő előterjesztést teszi:

E. K. Tanács a Főtanácsi bizottság 1922. évi általános jelentésében kifejezett irányelveket a maga részéről is követendőknek fogadván el, azoknak szem előtt tartásával igyekezett munkálkodni és az egyházi életet irányítani.

Az egyes pontokat illetően

1. Az egyházi és iskolai autonómiát, “törvényben biztosított jogainkat az általános jelentésből is kitünőleg minden megengedett eszközzel és minden hatóságnál védelmezte. A kisajátítások okozta veszély elhárítása vagy bár csökkentése végett valamennyi jogorvoslatot fölhasználta és a Főtanácsi bizottságnak az alapítványokra vonatkozó érvét nemcsak az ítélő hatóságok előtt, hanem a kisebbségek védelmére hivatott nemzetközi szervek megbízottjai által történt meghallgatásakor is kiemelte.

2. A vallásos nevelés előmozdítása végett a népiskolákra elrendelte a hittannak a lelkészek által való tanítását, elrendelte, hogy a tanítás imával és egyházi énekkel kezdődjék és végződjék ; másjellegü középiskolákban vallást tanító lelkészek javadalmazását rendezte, egyes helyeken vallástanári állás szervezésére a minisztertől segélyt kért, 3 vallástankönyvet kiadott, a kolozsvári kollégiumban lakó más iskolás és egyetemi ifjak lelki gondozását beindította.

A gyakorlati pályákra nevelés érdekében megkísérelte a tordai gimnázium polgári iskolává átalakítását s mivel ezt a minisztérium nem engedélyezte, a volt gimnáziumi helyiségekben inasotthon beállítására tett előkészítő lépést. A gimnáziumi tantervet illetően kénytelen az államihoz alkalmazkodni. A leánynevelés ügye a koedukáció megtiltásával rosszabbra fordult, különösen, hogy a minisztertől a székelykereszturi unitárius polgári leányiskola felállítására sem lehetett a jóváhagyást kieszközölni.

E. K. Tanács a kérdést felszínen tartja, hogy a körülmények változásával a szükséges intézkedést megtehesse.

3. Az egyetemes egyházi adózás mint egyházunk egyik legfonto