Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1923. nov. 4-5. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1923)
Jegyzőkönyv
17 abban nyilvánult meg, hogy az egyházakról szóló törvénynek már két tervezetét küldte le egyházi Főhatóságunkhoz észrevételeink megtétele végett. Sajnos ezt a köteles figyelmet nem gyakorolta a kormány az uj alkotmánytörvény meghozatala alkalmával. E törvény tervezetét a törvényhozás elé terjesztés előtt egyházunkkal nem közölték, véleményét meg nem hallgatták. Köztudomású a törvénynek szokatlanul gyorsan történt előkészítése és letárgyalása. Ez okozta, hogy midőn arról a tervezett intézkedéséről értesültünk, mely egyházunkat megfosztja a szenátusban való képviseletétől, csak az a védekezésünk maradt, hogy a javaslat parlamenti tárgyalása rendén kíséreljük meg a sérelem elhárítását. Az országgyűlésnek általunk evégett megkeresett két tagja közül Sándor József képviselő ur a törvényjavaslatnak a képviselőházban történt letárgyalásánál fejtette ki azt az álláspontunkat, hogy az unitárius egyház történelmi jog alapján s háromszázados múltjánál és kulturális súlyánál fogva is igényelheti, hogy az ország szenátusában továbbra is képviselve legyen. E felszólalás dacára a törvényhozás változatlanul fogadta el a 72. szakaszt, melyszerint a román és muzulmán egyházakon kívül a többi egyházaknak csak 200.000 lélekszámon felüli kerületei lehetnek képviselve a szenátusban. * Egyházunk álláspontját a vallásügyi miniszterhez intézett külön memorandumban is feltártuk s kértük annak az összminiszterium elé terjesztését; később pedig midőn a Népszövetség titkárságának több tagja aug. 2-án Kolozsvárt a magyar egyházak képviselőit meghallgatta, a kormány megbízottjainak jelenlétében közöltük velők a nevezetesebb egyházi, iskolai és vagyoni sérelmeinket s ezek közt, mint egyik legfontosabbat: a szenátori jogtól való megfosztást. Mindeddig a jelzett rendelkezés még nincs életbeléptetve és püspökünket jelenleg is a szenátus tagjának tekintik. Javasoljuk: méltóztassék felhatalmazni az E. K. Tanácsot, hogy az E. Főtanács megbízásából a kormánytól a sérelem törvényrevizió utján leendő orvoslását kérhesse. Az egyházakról szóló törvény véleményezésre leküldött 2 tervezetére E. K. Tanácsunk részletesen megadta a maga véleményét, illetve a másodikra most készült el az észrevételekkel. Ezen észrevételeknél általában meglevő jogaink megtartását és azokat a vezérelvekét tartotta szem előtt, melyek a 42/1922. sz. Főtanácsi határozattal elfogadott törvénytervezetben foglaltatnak. Az egyes szakaszokra külön előadta megjegyzését s a sérelmes szakaszok helyett más szöveget ajánlott és a törvénytervezet kiegészítését is javasolta akként, hogy az ünnepek nyugodt lefolyása biztosítva legyen s azt hatósági tárgyalások, árverések stb. ne zavarják. Az uj tervezet 9. §. a) pontja szerint az állam csak azokat a íelekezefeket fogja elismerni, melyeknek legalább 200.000 hívük van; e 2
