Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1923. nov. 4-5. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1923)

Jegyzőkönyv

9

9/Sím E. K. Tanács a beérkezett jelentések alapján 1200 — 1923. sz. a. jelenti, hogy az 1923. évi december 31-ig terjedő ciklusra a megüresedett helyekre egyházköri képviselőknek megválasztattak:

a) a küküllői körben : világi részről: ifj. Gvidő Béla gyári tisztviselő Dicsőszentmárton;

b) a háromszéki körben: egyházi részről Taar Géza lelkész.

Jelenti egyúttal E. K. Tanács 1405. sz. a., hogy az 1924. évi

január hó 1-től számítandó 3 éves ciklusra, azaz 1926. évi december 31-ig egyházköri képviselőknek megválasztattak:

1. a kolozsdobokai egyházkörben: egyházi részről Fülöp Mózes lelkész, világi részről Mózes Károly gyógyszerész;

2. az aranyostordai egyházkörben: egyházi részről Kovács Imre lelkész, Marosi Mátyás énekvezér-tanitó, világi részről Székely István bányatisztviselő, Botár János birtokos;

3. a küküllői egyházkörben: egyházi részről Sándor Gergely lelkész, világi részről ifj. Gvidó Béla banktisztviselő;

4. a marosi egyházkörben : egyházi részről Pethő Kálmán és Keresztesi Dénes lelkészek, világi részről Nagy Jenő körjegyző és Simó József birtokos;

5. az udvarhelyi egyházkörben: egyházi részről Sigmond József lelkész, Pálffy Ákos énekvezér-tanitó, világi részről Barra Sándor körjegyző, Bodor Ferenc vargyasi kurátor;

6. a felsőfehéri egyházkörben: egyházi részről Kelemen István lelkész, világi részről Reichert Károly körjegyző;

7. a háromszéki egyházkörben: egyházi részről Taar Géza lelkész, világi részről dr. Sükösd Zsigmond ügyvéd.

Határozat: Főtanács az egyházkörök választását tudomásul veszi és jóváhagyja.

IO- E. K. Tanács 1535/1923. sz. a. következő előterjesztést teszi:

A közoktatásügyi minisztérium 100.088 és 100.090/1923. sz. a. 1923. szept. 25-ről keltezve az elemi és középfokú iskoláztatás tárgyában rendeleteket bocsátott ki, amelyeknek különböző intézkedései arra mutatnak, hogy a közoktatásügyi miniszter az iskolaügy egyetemes szabályozásával a kisebbségi autonom egyházaknak eddig törvények által védett és szentesített jogait korlátozza és sérti.

E. K. Tanács megütközéssel állapította meg, hogy a fennti számú miniszteri rendelet legtöbb intézkedése mind a kisebbségi szerződés 9. és 10. §-ába, mind a jelenleg érvénybe levő törvényekbe ütközik, nevezetesen a rendeletnek

1. a román történelem, földrajz és alkotmánytannak román nyelven való tanítására vonatkozó intézkedése ellentétben áll az 1883. évi XXX. t.-c. 7. §-val, mely csak a magyar (illetve a változott közjogi helyzetben