Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1921. okt. 30-31. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1921)
Jegyzőkönyv
56 Ez a nagy bizottság eddig a közismert viszonyok miatt gyűlést nem tarthatott. Az előkészítő munka azonban nem szünetelt. Ugyanis a nagy bizottság munkájának megkönnyítése céljából az 1920. év folyamán a bizottság tagjai közül többen két terjedelmes füzetet adtak ki, amelyben az egyház mostani állapotáról és a szóbajöhető reformmunkálatok irányairól tájékoztató dolgozatokat közöltek s azokat a nagy bizottság tagjaihoz ejúttatták. Ezenkívül a jelen év folyamán egy újabb tájékoztató összefogla lás készült, amely alkotmány szervezed reformok alapelvit — minden irányban kiterjedten — rendszerbj foglalta. A nagy bizottság nehány tagja ezt a munkálatot is behatóan megbeszélte. E megbeszélések rendjén a nagybizottság munkáját előkészítő bizottsági tagok jelentése szerint ezúttal is felmerült az az aggodalom, hogy az általános alkotmányszervezeti reformok — egyházunknak uj államjogi helyzetébe figyelemmel — alaposan mindaddig nem valósíthatók meg, mig az egyház és állam közötti jogviszony rendezést nem nyer. Lényeges alkotmányjogi alaptételek ugyanis, mint pl. a legfőbb falügyeletijog (jus supremae inspectionis) és a jus advocaiiae kérdése, köre és terjedelme csak a tárgyalások rendjén nyernek újabb precizírozást, nem is szólva arról, hogy az egyházi önkormányzat sértetlen megóvása és fenntartása mellett egyéb kérdések is rendezésre várnak. Ezeknek az alapelveknek tisztázása előtt általános alkotmányszervezeti reformok megvalósításáról szó nem lehet. Felmerülhet olyan nézet is, amely ilyen helyzetben legalább részleges reformok keresztülvitelét sürgetné a legégetőbb kérdésekre kiterjedően. Ámde ennek ellene mond az a szempont, hogy az egyház és állam közötti jogviszony rendezése most már a püspöki homagiális eskü letétele után soká nem késhet s igy merőben célialan volna a még hátralevő rövid_átmeneti időre a mostani bizonytalan helyzet számtalan nehézségét még ideiglenes reformok életbeléptetésével, kísérletezésével is sulyosbitni. Mindezek alapján E. K. Tanács tisztelettel kéri az E. Főtanácsot, hogy méltóztassék tudomásul venni, hogy az E. K. Tanács 23—1919. sz. a kiküldött nagybizottságot mindezideig nem hivatta össze s egyben utasiani az E. K. T.-ot, hogy az egyház és állam közötti jogviszonynak az alábbi elvi szempontok szemelőtttartása mellett mielőbb leendő rendezése végett szükséges tárgyalások megindítása céljáoól minden lehetőt tegyen meg és a jogviszonyok rendezése után a nagybizottság azonnali összehívása s a reformmunkálatok haladéktalan megkezdése iránt intézkedjék s az eredményről a jövő évi Főtanács elé terjesszen részleges jelentést.
