Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1921. okt. 30-31. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1921)
Jegyzőkönyv
3l és a bizonyítványok érvénytelenítésének ügyében kiadott rendeletek. Az előbbi rendelkezéssel szemben hiában hivatkoztunk (1583—1920. E. K. T.) a többi magyar felekezeti hatóságokkal együtt arra és hasztalan próbáltuk hosszas tárgyalásokon megértetni az államtitkársággal, hogy rendelete minden törvényes alapot nélkülöz, mert felekezeti tanároktól hivatali esküt követelni abszurdum: a „hűséges“ eskü letételétől — mely kijelentésük szerint állampolgári eskü — nem tágítottak és csak annyit udtunk elérni, hogy a főigazgató látogatásai alkalmával vették azokat be. A felekezeti főhatóságok beható megfontolás után adták meg az engedélyt, tiltakozó iratukban kifejlett jogi álláspontjuk fenntartása mellett, tekintettel arra, hogy a 31.388—1920. sz. kormány intézkedésben ez áll: a hivatalos eskü megtagadásának következménye a tanítástól való azonnali eltiltás, kizárás az országos ny. alapból és a felfüggesztett ellen a fegyelmi eljárás folyamatba tétele s főként azért, nehogy intézeteink működését akadályozzák, esetleg fennmaradását kockáztassák, Egyházunk . nevében az eskü tételeknél Csifó Salamon, dr. Elekes Dénes, és Lőrinczy Dénes afiai az állásfoglaláshoz méltó tiltakozás mellett vétették jegyzőkönyvre egyházunk felfogását. Ilyen egyöntetű eljárással tiltakozott E. K. Tanácsunk az érettségi- és osztálybizonyitványok állami érvénytelenítése tárgyában is, meiynek eredménye a sérelmes rendelet részbeni elejtése s részbeni olyan módosítása lett, hogy az érettségi bizonyítványokra a főigazgatók az érvényesítést rá vezették. Az egyházak vezetői pedig kifejezést adtak azon reményüknek, hogy a jelen iskolai évben az egyházak és az állam közötti jogviszony megfelelően rendeztetni fog s abban az az esetben semmi akadálya sem lehet annak, hogy a törvényben biztosított főfelügyeleti jog az állam részéről gyakorlatba vétessék s az egyházak, mint a múltban is tették, e jog gyakorlásának útjába az általános kulturális haladás érdekében semmi nehézséget sem szándékoznak gördíteni. A f. iskolai évben felekezetközi megállapodás alapján életbeléptet, tűk az uj középiskolai tantervet. Nem szívesen, mert jó tanterv készítésre nem alkalmasok a mostani viszonyok: nincs meg a kellő nyugalom és nem volt meg a szükséges idő sem, de a kényszeriiő körülmények utaltak arra. Ilyen első sorban a közoktatásügyi kormány követelésehogy vegyük át, vagy legalább közeledjünk az állami tantervhez, továbbá a változott életkörülmények, az uj tantárgyak bevezetése által keletkezett tantervi eltolódások. Ezért határozta el E. K. Tanács a többi magyar felekezeti főhatóságokkal egyetértve az 1921—22. iskolai évtől kezdve az egységes középiskola megalkotását. Az uj középiskola felső és alsó tagozatra oszlik. Az alsó tagozat tanterve a gimn. és a volt polgári fiúiskola tantervének egységesítése. A felső tagozat (vagyis a volt gimn. V. osztályától kedve) bifurkálódik gimnáziumi és reálszakra, amelyek között hajlama és tehetsége szerint válasz* a tanuló. Az alsó
