Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1921. okt. 30-31. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1921)
Jegyzőkönyv
\ 27 szolgabirák kiadtak, azon egyházköz-égekben, ahol a szerződésileg a magyar államnak átadott épületből való kilakoltatás után felekezeti iskoláink más épületbe mentek, onnan is kizavarták azokat, igy történt H. újfaluban, továbbá Bencéd községben. Jogorvoslatért hiában fordultunk az államtitkársághoz. 8. Hs/entmártonban (Udvarhely megye) nemcsupán a magyar államnak bérbeadott épületet vették el, hanem a kántor-tanitói lakást is, pedig államosításkor kö ött szerződés szerint tanítói lakást nem kellett a községnek biztosiiania. Felekezeti iskolánk tanítóját, aki egyúttal kántor is, mert a felekezeti iskolánk bérelt helyiségében működik, a kántori lakásba nem tudták elhelyezni. Ugyanitt a tanulókat, mint máshelyt, kényszeritették magas bíróság kilátásba helyezése mellett, hogy az állami iskolába iratkozzanak be. 1921. ápr. 14-én 19 szülő aláírásával kiállított nyilatkozat tanúskodik erről. 9. Két legnagyobb egyházközségünkben Bölönben (Háromszék) és Toróckón (Aranyos-Torda) az 1920/21. évben nem volt magyar tannyelvű állami iskola felállítható nővendékhiányában, ellenben az unitárius felekezeti iskolák működtek. Az iskolai év elején az egyházközségek tulajdonát képező iskola épületeket erőszakkal visszavették és kényszeritették igy felekeze i iskoláinkat bérelt helyiségekbe illetve az óvodába költözködni pedig az áliami magyar tannyelvű iskolákban a tavaly, mint jeleztük, tanulók nem iratkoztak be. A bölöni egyházközség szerződésében az a kitétel foglaltatik, hogy addig adják át a magyar államnak, amig magyar tannyelvű és magyar szellemű iskolát tart fenn, s jelenleg román melvü tanítás is folyik ott, 10. Az udvarhelvi, valamint háromszéki revizor az állami szolgálatba átlépett volt kántor-tanitóinkat az egyházközségek ellen való fellépésre buzdították. Az udvarhelyi revizor 1146 — 1920 sz. a. következő rendelkezést küldte: „Állami iskola igazgatóságának Ujszékely. Miheztartás végett értesítem, hogy a kántori lakásból nem köteles kiköltözködni, a többi kántori illetményeinek behajtása iránt pedig adjon be kérelmet az illetékes hatósághoz. Miután az ottani iskola államosítása folytán az egyházz-1 szerződés köttetett, e szerződés szerint az az állami iskola egyik tanítója a kántori teendők ellátására köteleztetett s ezen szerződés mai napig fel nem bontatoit s mig ön tanító, nem is bontható fel, tehát a kántori járandóságokat az egyház kiszolgáltatni, a tanító pedig (Ön) a kántori teendőket végezni köteles“. Ezekhez hasontó sérelmeket majdnem minden iskolánknál felmutathatunk. Végül megemlítjük, hogy 38 egyházközségünkben vette át az állam az egyházközség tulajdonát képező iskola épületet, melyek szerződésileg a magyar államnak voltak bérbe adva Csak a napokban kapjuk a hivatalos jelentést, hogy a fáradságot és kíméletet nem ismerő hajsza, mely a felekezeti iskolák működésé*