Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1921. okt. 30-31. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1921)

Jegyzőkönyv

25

elvették, más helyiség rendelkezésre nem állott, tanítóink pedig látva és érezve a minden irányú bizonytalanságot, átmentek az államhoz majdnem mindenült az egyházközség beleegyezésével. E. K. Tanács körlevélben értesítette esperes^afiait, hogy egyházunk a felekezeti iskolák felállításához és fenntartásához való jogát fel nem adhatja, ezen a téren semmi olyan lépést nem tehet, ami jogfeladást foglalhatna magában. A jelenlegi helyzet erőhata'mi kényszere előtt azonban az egyes egyházközségek kétségtelenül meghajolni lesznek kénytelenek s igy ha az iskolaépület vagy tanítói személyzet hiánya jelenleg lehetetlenné teszi az iskola további fennállását, átmenetileg ezt a helyzetet tűrni lesznek kénytelenek; mert a hivek megoszlását s az álda lan személyi tu ákban pártokra szakítását kerülni kell. Az egyház maga pedig ezt a kérdést a maga jogos elvi alapján állandóan napirenden tartja s a békeszerződés rendelkezéseinek megfelelően megoldást követelni meg nem szűnik.

Nem soroljuk fel itt az egyes eseteket, bőven tárgyalja elemi oktatásügyünk nehéz küzdelmét a tanügyi jelentés, csak Ízelítőül néhány különösen feltűnő esetet emliiünk fel:

1. Csegezi egyházközségben (Torda-Aranyosmegye) az iskola épület és tanítói lakás a magyar államnak iskolai célokra 1908. évi nov. 1-től 1918. évi nov. 1 ig, azaz 10 évre volt bérbe adva. A szerződést a magyar állam nem újította meg s eszerint az épület fölött a szerződés lejárta után vagyis 1918 nov 1-től csak a tulajdonos unitárius csegezi egyházközség rendelkezhetik. Ezzel szemben az történt, hogy az iskolaépületet s az ezzel egy fedél alatt levő unitárius énekvezér tanítói lakását a csegezi g. k. román lelkész az ottlakó énekvezért kiköltözésre kényszerítvén, átvette és elfoglalta. Hasztalan fordultunk közoktatásügyi államtitkársághoz többizben, mert választ sem kaptunk, mig végre 1921. ápr. 1. keltezéssel 19294 — 1919. VI. sz. a. értesít a közoktatásügyi államtitkárság, hogy a 4000—1921. rendelkezés alapján, melynek lényege az, hogy a magyar államnak bérbeadott iskolákat, mint jogutód vette át, a csegezi iskolát nem adhatja vissza. Csegezben, nemcsak hogy a felekezeti iskolánk nem működhetett, de 1919—20-ban oktatásban sem részesültek a magyar tankötelesek.

2. Magyarsároson (Kisküküllő) az unitárius felekezeti iskola államosítása tárgyában folytak a tárgyalások a magyar közoktalásügyi minisztériummal, de minthogy a szerződést, illetve annak két pontját a magyar vallás- és közoktatásügyi minisztérium kifogásolta és a kifogásolt pontok megváltoztatásához az egyház nem járult hozzá, a szerződés végérvényesen nem jött létre s ennek következtében az állam bérleti joga sem volt telekkönyvezhető. Az egyházközség tulajdonát képező épületet lefoglalták, felterjesztéseinkre 191,1294—1910. VI. sz. a. 1921. ápr. 1., a fennti elutasító választ kaptuk.

3. Magyarsároson nemcsak az iskolaépületet vették el, hanem a