Gálfi Lőrinc (szerk.): Jegyzőkönyv a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1920. évi augusztus hó 29. és 30-ik napjain Kolozsvárt tartott üléseiről (Kolozsvár, 1922)

Jegyzőkönyv

75

A lakóházba betörtek, a bútorokat elhordták, összetörték, sőt még az ajtókat, ablakokat is megrongálták.

Kiszállásunk alkalmával nagy óvatossággal az elrabolt állatokat visszatereltük az udvarba, hol lemázsálva olyformán értékesítettük, hogy a meglevő 83 drb. szarvasmarháért bevettünk összesen 112.929 K. 20 f.-t, alig egyharmadát a valóságos értéknek. A hiányzó állatok visszaszerzésére is minden intézkedést megtettünk.

A lovakért, melyek mind megkerültek, potom árakat kaptunk. Kénytelenek voltunk igy is oda adni.

1 drb. öreg kancáért befolyt 500 K., 2 drb. hámért, szekérért 1000 K., 1 öreg kancáért 300 K., 5 csikóért 750 K.

Az elrabolt erdei termékek és károk értéke 87.312 K. 35 f,

306 drb. juh „ 45.900 „ — „

19 drb. elrabolt sertés „ 31.800 „ — „

4 drb. kis borjú „ 409 „ — „

Ez összegekért és erdő károkért ismeretlen tettesek ellen bűnvádi feljelentést tettünk az erzsébetvárosi törvényszékhez, de a forradalom alatt elkövetett cselekedetekért beadott perek és bűnvádi feljelentések fel vannak függesztve.

A forradalom egyházunk buni gazdaságának számításunk szerint mintegy 500.000 K. kárt okozott. S ha az állatok mostani értékét vennék alapul, ennek 3, sőt 4-szeresére is lehetne tenni a károsodást.

Ilyen körülmények között indult meg 1919. évben a gazdasági év, melyben a birtoknak jó nagy részét kényszerbérletbe vették. A falusiak 527 hold szántót, legelőt és kaszálót vettek el, holdanként 40 K., 25 K., 50 K., árban. E megállapításra felebbezést adtunk be, melyre válasz nem érkezett.

A gazdasági üzem folytatására 4 drb. ökröt vásároltunk 27.790 K. és 1 lovat 5.500 K. összegért.

Mint előbb jelentettük, ifj. Máthé Mózes ispánt állásától kérelmére felmentettük, helyébe az E. K. T. engedélyével Nagy Béla afiát alkalmaztuk ideiglenesen, azután Eülöp Józsefet aikalmaztuk ispánnak. Nagy Béla afiának alkalmaztatását 1920. aug. 1-ével megszüntettük, mivel arra most már szükség sincsen, hogy a birtokot kényszerbérletbe elvették.

Legfőképpen az erdő-gazdaságot folytattuk, és a megmaradt területen részes miveléssel gazdálkodtunk.

Az 1919. évi buni gazdaság számadása rendjén megtettük jelentésünket részletesen.

Tiszta jövedelem címen 1918. évben 15.000 K t és 1919. évben 40.200 K.-t szolgáltattunk be a közpénztárba. Tekintettel a nehéz gazdasági viszonyokra, e jövedelem nagy része az erdő-gazdaságból származott-