Gálfi Lőrinc (szerk.): Jegyzőkönyv a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1920. évi augusztus hó 29. és 30-ik napjain Kolozsvárt tartott üléseiről (Kolozsvár, 1922)
Jegyzőkönyv
67 A lejárt tűzbiztosításokat mind megújítottuk, mégpedig az eddigi értékeknek 3, sőt 4-szereséné! is magasabb értékben, amint azt éppen a körülmények megkívánták, és minden alkalommal az E. K. Tanács engedélyét kikértük. Egyházunk összes birtokait bizottságilag megvizsgáltuk, az egyes birtokokról külön-külön a következőkben tesszük meg jelentésünket: /. Augusztinovich Pál-féle ladamos-alamori alapítványi birtok. A birtokra kiszállottunk és haszonbérlővel az egész birtokot, erdőket megjártuk. Az összes épületeket megvizsgálva, úgy találtuk, hogy azok nagyobb javításra szorulnak. Ezeknek teljesítésére haszonbérlőt {elhívtuk. A ladamosi udvarházban, és az alsó udvarban levő épületeket számba véve, nagyon sok rongálást találtunk, melyek a forradalomnak és katonaság átvonulásának következményeit viselik. Különösen az udvarházban vannak nagyobb rongálások, hol a szobákb'a még lovakat is kötöttek be. A forradalmi károkat annak idején bejelentettük haszonbérlővel együttesen, azonban bejelentésünkre választ sem kaptunk. A birtok határait megvizsgálva úgy találtuk, hogy a Berek és Kovács erdők között, az útmelletti részen a határárok hiányzik, ennek megcsináltatására bérlőt útasítottuk, aki írásban jelentette is, hogy azt megcsináltatta. Haszonbérlő a birtokon nem végezhette az üzemterv szerinti rendszeres gazdálkodást, mivel a nagyenyedi hatóság közreműködésével a birtokból mintegy 2100 holdat a ladamosi és alamori községbeli lakósoknak elvettek, kiosztottak, akik nem folytattak rendszeres gazdálkodást, hanem éppen úgy mívelték, ahogy céljaiknak legmegfelelőbb volt. A megmaradt, körülbelői 000 holdnyi területen gazdálkodhatott csak a haszonbérlő, úgy ahogy lehetett. Összes juhait kénytelen volt a falusiaknak eladni. Neki a 2000 drb juhállományból egyetlen egy sem maradt, ami a trágyázásra nézve számottevő, nagy kárt jelent. Az erdőket megvizsgálva megállapítottuk, hogy a forradalom alatt a község lakói nagy kárt tettek, az 1918. évben a' Berek és régi útainak befásítását, mintegy 30.000 drb. igen szép akácos, kőrisfa csemetét mind elpusztítottak. Az üzemterv szerint az 1918. évi 7Vs hold erdő vágást, és ezenkívül mintegy 5—6 holdnyit erősen megrongáltak az erdőszélen, az örményszékesi határrészen levő vicinális út mentén egy homok- és kavicsbányái nyitottak a falusiak, aminek betiltását elrendeltük. 5