Gálfi Lőrinc (szerk.): Jegyzőkönyv a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1920. évi augusztus hó 29. és 30-ik napjain Kolozsvárt tartott üléseiről (Kolozsvár, 1922)
Jegyzőkönyv
41 4.107 K 39 f. összeg segélyt útalt, s egy évi fizetését szintén előlegezte, illetve kiútalta E. K. T. A h.-szentlászlói leányegyházközségünknek az engedélyt megadtuk arra, hogy harangját a ref. templomtoronyba helyezze, s együttesen használják a reformátusokkal, de a tulajdonjogot fenntartottuk. A ravai egyházközségnek megengedtük, hogy a szenterzsébeti leányegyházközségnek átengedeti harangját a meglevő kötelezvény alapján visszavegye. Tudomásul vettük, hogy a k.-dombói egyházközségnek sikerült visszaszereznie elrekvirált harangját. Lelkészeink részére az 1919. év 1—11. felére, valamint az 1920. 1. felére a kongrua, korpótlék és továbbmenő segélyt kiutaltuk, illetve az 1920- I. f. évi családi pótlékokkal együtt előlegeztük. II. Iskolai ügyek. Áttérve az iskolai ügyekre, ez év egyik legnagyobb fontosságú tanügy-politikai eseményét, az ój felekezeti iskolák szervezését, emeljük ki. E. K. Tanácsunk s főtiszt. Püspök úr az állami iskolák átvétele után felhívást és rendeleteket bocsátottak ki. hogy egyházközségeinkben a felekezeti iskolákat fel kell állítani. Ismeretes az E. Főtanács* előtt az a keserves küzködés fáradozás, amivel az új felekezeti iskolák felállítása járt a román hatóságok ellenkező irányú intézkedései és több helyen a megnemértés, vagy félreértés miatt. (L. 110—1919. sz). Istennek hála sikerült egyházközségeink nagy részében az iskolák beállítása, s ha mint a nevelésügyi bizottság jelentéséből ki fog tűnni, a tanév nem folyhatott rendesen, de remélhetőleg székely testvéreink és híveink megértették az idők szavát. Szerveztünk 59 elemi iskolát, melyből azonban 4 az ismeretes körülmények miatt nem nyílhatott meg, sőt lelkészeink közül az újszékelyi, kissolymosi, h. szentmártoni üldözésnek is ki voltak téve. Kinevezett a főtiszt. Püspök ur 57 tanítót, 31 tanítónőt, összesen 88 tanerőt. E. K. Tanácsunk részletes jelentés alapján foglalkozott a szervezés ügyével, elismerést mondva a tanítóknak, lelkészeknek buzgóságukérl, de rámutatva a buzgalom hiányára is. A rendeletekkel való szembehelyezkedés miatt sz.-derzsi lelkészünk ellen a fegyelmi bíróságot meg kellett keresnie. Visszaállítottuk nagy nehézségek között Tordán a gimnáziumunkat főgimnáziummá fejlesztve és polgárival kibővítve. (L. 137—1919.) Felállítottunk továbbá Sz.-udvarhelyt is egy polgári fiú iskolát. Ezek működéséről is a tanügyi jelentések során bőven lesz szó. A többi magyar felekezetekkel együtt átvettük a kolozsvári keresk. akadémiát és felsőkereskedelmi iskolát, melyet azonban a román kultusz államtitkárság lefoglalt, továbbá fenntartottunk közösen egy felekezeíközi tanítónő és tanítóképző intézetet Kolozsvárt, és átvettük a
