Boros György (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyházi Főtanács 1917. évi augusztus 26., 27. és 28. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1917)

Jegyzőkönyv

4

4. Iskolai felügyelő gondnokok: Gál Jenő, Kozma Ferenc, Szentkirályi Ferenc.

5 Tanárok: Dr. Boros György, Csífó Salamon, Gálfi Lőrinc, dékán, dr. Gál Kelemen igazgató, Kelemen Lajos, Kovács Kálmán, László Gyula, Pálfi Márton, Pap Mózes igazgató, Sándor János, Vári Albert.

II. Egyháztanácsosok:

1. Egyházi részről: Ajtay János, Antonya Mihály, Deák Miklós, Katona Ferenc, Kiss Sándor, Kovács Lajos, Kovács József, Mózes Mihály, Nagy Béla, Péter Sándor, Ürmösí Kálmán, ifj. Ütő Lajos, Ütő Lajos tanító, Végh Benjámin.

2. Világi részről: Ádám Dénes, Albert Dénes. Ambrus Gergely, dr. Árkossy Gyula, Balázs András, dr. Balázs Ferenc, Bede János, Csongvay Géza, Fekete Pál, Gyöngyössy Béla, Báró P. Horváth Artur, Gr. Horváth Toldy Rudolf, dr. Költő Gábor, dr. Mikó Imre, Orbók Ferenc, Páll Ferenc, dr. Pálffy Ferenc, Péterfy Albert, Péterfy Mihály, Rédiger Béla, Sikó Géza, Szentannai Sámuel, Székely János igazgató, Székely Ferenc irodaigazgató, Tarcsafalvi Albert, dr. Tóth György, Ürmösi Kálmán, Ütő Áron, Vajda Ákos, Varga Dénes, Vass Domokos, dr. Várady Aurél, dr. Veress Vilmos, Weress Sándor.

III Egyházkörök és egyházközségek képviselői:

Árkosi Tamás, Benczédi Pál, Fülöp Mózes, Gróf Lajos, Máthé Lajos, Marosi Albert, Péter Sándor, Pálffy Samu, Szabó Albert, Székely Sándor, Ürmösi József, Végh Benjámin, Varga András.

1. Az E. Főtanács gyűlését Ferencz József püspök úr nyitja meg a következő elnöki megnyitó beszéddel:

Méltóságos és Főtisztelendő Egyházi Főtanács !

Atyafiságos szeretettel köszöntve jelen főtanácsi gyűlésünkre egybegyült kedves atyámfiáit, nem nyithatom meg azt anélkül, hogy mindenek előtt a legmélyebb kegyelettel meg ne emlékezzem I. Ferencz József apostoli királyunknak múlt évi november 21-én, hazánk és nemzetünk legnagyobb fájdalmára 86 éves korában Schönbrunnban bekövetkezett haláláról. Szép kort ért, de mi még reménynyel csüngtünk életén s óhajtottuk volna éveihez még életet adni, mert benne oly bölcs és alkotmánytisztelő királyt bírtunk, különösen 1867 óta, midőn magát