Boros György (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyházi Főtanács 1917. évi augusztus 26., 27. és 28. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1917)
Jegyzőkönyv
12 hozzánk való sokszori bölcs tanácsait. Ha a szavak olykor nyomtalanul elszaladni látszottak, akkor is éreztük szivünkben szavai lelkét, mert az a lélek mindig nemes és nagy szive húrjainak zengése volt Óvakodva szólunk, nehogy megbántsuk krisztusi szelídségét és atyai jóságát, mert megtanultuk, hogy tőlünk a Dávid Ferenqz Egylet választmányától és tagjaitól sohasem szavakat, hanem önzetlenül áldozó tetteket kivánt. Mint az Egylet legrégibb tisztviselője és főtitkára ismerni tanultam az elnökségben elődjét a nagy Brassait, aki ennek a szerény társadalmi szövetkezetnek messze fénylő napja vott és az ő szédítő magasságából lelke sugarkévéjéből jelölte a révbe vezető utat. Ismertem rövid ideig kedves-elnökünket Hajós Jánost, aki szellemes gondolataival tartolta éberen a lelkesedést. Volna tehát módom összehasonlítás alapján rajzolni meg méltóságod munkás jellemét. Mint a hajdani nagy próféták magyarázója ismerem azt is, aki kígyókkal cs skorpiókkal akarta jó útra técitni az erkölcsteleneket és a bűn utjain tévelygőket. Ültem a lantos hárfája mellett midőn Istent dicsőítő zsoltárakban hullatta könnyeit a kiválasztott nép fiai miatt, de arra a gondolatra, hogy Méltóságod előtt mint atyai elnökünk előtt kell tolmácsolnom a D. F. E. női és férfiai ünnepi gondolatait, csak a hegyi beszéd felségesen egyszerű evangéliumában találtam föl a legjobban illő szavakat: boldogok, akiknek szivük tiszta, boldogok az irgalmasok, boldogok, akik éhezik és szomjuhozzák az igazságot, boldogok akik tűrni és szenvedni tudnak. Üdvözlöm Méltóságod személyében ezt a boldog embsrt, üdvözlöm azt a szerencsés Egyletet, amely ilyen élő és cselekvő egységben szemlélheti szimbolizálva összes törekvéseit: azt, hogy a D. F. E keretében mindenki te*tvérnek, munkástagnak érezze és tekintse magát. Itt az idős férfiak és a családanyák, a tanulóifjak és a serdülő leányok a vallás igéiben, a költők ékes szavaiban, a jó tanácsok intelmeiben, mindenki azt cselekszi a miért Méltóságod mint elnöKünk áldozza szivét és vagyonát. Merem hinni, bogy időtlen idők múlva is nemcsak a hitnek és erkölcsnek lesznek ápolói a D. É, F. tagjai, hanem a szegényeknek, a gyengéknek, az elhagyottaknak és az árváknak is. mert az a szép és nemes példa, amelyet szeretett elnökünk tizennyolc évi működése alatt a jelen és jövő nemzedékei elébe állított, élni és hatni fog. Található-e még e kerek földön egyetlen társaság, amely a gyűlésein megjelenőktől megjelenési díjat szed, azért hogy a szegényebbek részére persely-alapot gyűjtsön. Található-e még csak egy elnök, aki önmagát minden közgyűlésen, mind m uj esztendőben megadóztatja azért a szent ügyért, amelynek élén áll. teliét rendelkezési hataldfomal van fölruházva. Köszönjük ezt a példás vezetést és ezennel boldogan hozzuk tudomására, hogy mi közöttünk a mint voltak, most is vannak, akik igyekeznek nyomdokaiban járni és példáját követve áldozni Múlt évi közgyűlésünkre bejelentettem volt, hogy Egyletünk örökös alapitói 89-re szaporodtak. Tsgnapi közgyűlésünkig 41-en léptsk be. Most pedig ezen a szép emlékünnepen nagy szerencsémnek tartom, hogy mintegy kedves ajándékképpen, jobbára kedves elnökünk tiszteletére bejelentsek 40 uj örökös alapítót. Fogadja Mélt. elnök úr legszebb ajándékunkat: szivünk hálás szerété tét és meleg ragaszkodását. Isten éltesse boldogan. A Budapesti Dávid Ferenc Egylet elnöke Ürmössy Miklós ny. miniszteri tanácsos táviratban üdvözli: A budapesti Dávid Ferencz-Egylet lelkének és szivének meleg érzelmeivel csatlakozik kolozsvári anya-Egyletünk üdvözlő jó kivánataihoz, báró Petricheyick-Horváth Kálmán ő méltóságának 25 éves egyházi főgondnoksága ju-