Boros György (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyházi Főtanács 1916. évi augusztus 27. és 28. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1916)
Jegyzőkönyv
65 26. E. K. Tanács 1303 — 1914 és 270—-1916 számok alatt a következő előterjesztést teszi: E. K. Tanács a Magyarországi Unitárius Egyház fegyelmi törvényeit az egyházkörök véleményének meghallgatása és íigyelembevétele után elkészíttette s azt elfogadásra a következők mellett terjeszti az E. Főtanács elé: 1. Mondassák ki, hogy az uj fegyelmi törvény 1917 január 1-vel lép életbe, amely időben az eddigi fegyelmi törvények érvényessége, valamint az azok alapján megválasztott összes bíróságok hatásköre megszűnik. 2. Hivassanak fel összes egyházközségeink és egyházköreink, hogy az uj fegyelmi törvénynek megfelelő biróságokat oly időben válasszák meg, hogy azok 1917 január 1-vel működésüket megkezdhessék. 3. Rendelje el az E. Főtanács a maga részéről az Egyházi fegyelmi bíróság és a Főtanácsi zsinati fegyelmi bíróság megválasztását s ezek szerint a püspök vagy a főgondnok elnöklete alá, a) Az egyházi fegyelmi bíróságba válasszon titkos szavazat utján az egyházi tanácsosok sorából 3 évre tiz rendes és 4 pótfegyelmi bírót. A rendes tagok közül 5 világi, ezek közül kettő tanár, öt egyházi; a pótbirák közül kettő világi, ezek közül egy tanár és kettő egyházi tag választandó. b) A főtanácsi zsinati fegyelmi bíróságba az egyházi főgondnok elnöklete alá 3 évre titkos szavazattal válaszszón 6 világi, kik közül kettő tanár, hat egyházi rendes biró; három világi, kik közül egy tanár és egy egyházi fegyelmi pótbiró A főtanácsi bizottság megállapítja, hogy a beterjesztett törvényjavaslat a vagyoni felelősséggel tartozó egyházi tisztviselők vagyoni marasztalására vonatkozó rendelkezést nem tartalmazza, mi által lemond az egyház azon autonom jogáról, hogy a fegyelmi ítéleteket összes vonatkozásaikban — tehát a vagyoni marasztalás tekintetében is — saját hatáskörében intézhesse el. 5