Boros György (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyházi Főtanács 1916. évi augusztus 27. és 28. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1916)

Jegyzőkönyv

5

nmei, Székely János igazgató, Székely Ferenc irodaigazgató, Tarcsafalvi Albert, Ürmösi Kálmán, Vajda Ákos, Varga Dénes, Vass Domokos, dr. Várady Aurél.

III. Egyházkörök és egyházközségek képviselői:

Benczédi Pál, Fülöp Mózes, Kiss Jenő, Máthé Lajos, Péter Sándor, Szabó Albert, Székely Sándor, Ürmösi József.

1. Az E. Főtanács gyűlését Ferencz József püspök úr nyitja meg a következő elnöki megnyitó beszéddel:

Méltóságos és Fő tisztelendő Egyházi Főtanács!

Harmadik egyházi főtanácsi gyűlésünkét tartjuk a háború izgalmai között s ami még sajnosabb, ez idő szerint még kilátás sincs arra, hogy a véres harfcok egyhamar megszűnjenek s a fegyverek zajától elriasztott béke angyala visszatérjem már a földre. Pedig talán már csakugyan elég lenne az öldöklésből! Hiszen eddig is milliók esték áldozatul ez iszonyú háborúnak. Megszámlálhatatlan az özvegyek és árvák száma, kik férj őket, vagy atyjukat soha többé nem ölelhetik s miéig sirjokra sem tehetnek bár egy virágszálat; mert ki tudja, hol Jek'üsznek. Alig lehet valaki széles e hazában, akinek ne legyen, akit sirasson: testvére, rokona, barátja! Hát a sok béna és nyomorék, akik munkaképtelenekké lettek s mindennapi kenyerök megszerzésétől is meg vannak fosztva! Mi lehet a vagyonban szenvedett károsodás különösen azokon a helyeken, amelyek a harcok1 teréül szolgáltak, ahol városok és falvak romokban hevernek s csak kőfalak vagy kormos kémények jelölik, hogy ott is emberek laktak! Mindezdk bizonyára a legnagyobb fájdalommal töltik el mindnyájunk szivét e pillanatban is s ha van valami, ami némi enyhülést adhat e fájdalomra, az. az erős hit és hizlalom, az a törhetlen remény, hogy ha a legnagyobb áldozatok árán is, de nekünk győzelemmel kell ez iszonyú háborúból kivergődni, hogy a végdiadal a miénk lesz,