Boros György (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyházi Főtanács 1915. évi augusztus 29. és 30. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1915)
Jegyzőkönyv
5 mával tisztelvén meg, mindig a legnagyobb egyetértéssel intézhettük egyházunk ügyeit. Halálával tett intézkedéseinkről a tárgysorozat rendjén fog értesítést nyerni a Méltóságos és Főtisztelendő egyházi Főtanács. Áldás emlékén! Méltóságos és Főtisztelendő egyházi Főtanács! Az az iszonyú világháború, a mely miatt múlt évi egyházi főtanácsi gyűlésünket is a legnagyobb hazafiui aggodalmak között tartottuk meg — sajnos — még nem ért véget; sőt azóta ellenségeink száma még meg is szaporodott azzal a hitszegő Olaszországgal, a melynek a történelemben példa nélküli hitszegését oly jellemzőleg megírta apostoli Királyunk Ő Felsége népeihez intézett manifesztumában. „Több mint 30 évig tartó szövetséges viszony után“ — irja Ő Felsége e manifesztumában — a melyben növelhette területét és nem sejtett virágzásra emelkedett, a veszély percében cserben hagyott s kibontott lobogóval ment az ellenség táborába“. Bizalmunkat azonban a háború kimenetele iránt ez sem csökkenti. Hűséges szövetségesünknek diadalmas hadseregei és a mieinknek eddig is elért nagy sikerei teljes reményt nyújtanak nekünk az iránt, hogy a győzelem, Isten segedelmével, végre is a mienk lesz, a mienk kell hogy legyen, mert ezt kívánja az erkölcsi világrend is. Csak az fáj végtelenül, hogy mennyi áldozatba kerül ez a győzelem az anyagiakat nem is számítva, csak a véráldozatot emberekben, virágzó ifjakban, legszebb korban levő férfiakban, boldog férjekben és apákban. Erre nézve évi jelentésemben egyházunkra vonatkozólag egynéhány adattal fogok szolgálni Egyházi ügyeinket különben a háborús viszonyok között is nagyobb fennakadások nélkül intézhettük és intéztük is, a mint erről az E. K. Tanács évi jelentéséből tudomást nyerend a Méltóságos és Főtisztelendő egyházi Főtanács. Részemről itt csak azt említem meg, hogy a zsinati főtanácsot, a melynek tartását a Méltóságos és Főtisztelendő egyházi Főtanács ez évre elhatározta volt s helyéül is kitűzte volt tordai egyházközségünket, jónak láttuk ez évről is elhalasztani, egyfelől azért, mert a zsinati főtanácsok tartásának helye leginkább vidéken van, a hol azon híveink nagyobb számmal jelenhetnek meg s mint egy örömünneppé emelhetik. De ugyan kinek lenne kedve most örvendezni. Másfelől jónak láttuk a zsinati főtanács tartását elhalasztani azért is, mert ami ezt
