Boros György (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyházi Főtanács 1915. évi augusztus 29. és 30. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1915)

Jegyzőkönyv

23

bölcs vezetésével, a jótékony áldozatkészség felébresztésében elsőrendű befolyásával, tiszteletet gerjesztő és hálát érdemlő nagy része volt.

Ezeket elismerve, E. Főtanácsunk kész örömmel ünnepli Ferencz József unitárius püspököt. Kíván neki még boldog esztendőket. Egyben az isteni gondviselés mérhetetlen jóságáért imaszerü háláját fejezi ki az E. Főtanács, hogy sokat szenvedett egyházunk egéről főpásztorunk szép hosszú életideje alatt, nemcsak, hogy eloszlottak a vészes fellegek, hanem a múltban kapott sok sebet beheggesztő balzsamot, a szegénység bénító akadályait elhárító országos segítséget megkapta; híveink áldozatából a nevelést és iskolázást virágzóvá tehette, hogy köztiszteletben álló püspökünk személyes érdemei alapján nyert kitüntetésekkel, először a II. oszt. vaskoronarenddel, most a Ferencz József rend nagykeresztjével, a trón magas figyelme, elismerése unitárius egyházunk és vallásunk iránt is jótékonyan megnyilatkozott.

Mindezekért dicsőségesen uralkodó apostoli királyunk Őfelségének hódolattal adózik és a Nagymélt. m. kir. magas kormánynak hálás köszönetét nyilvánít. Az egyház vezetésében, segítésében, támogatásában részt vett, de már elhunyt kedves atyánkfiainak az elismerő köszönetét ezúttal is, valamint korábban, minden adott alkalommal, jegyzőkönyvében kifejezi, megújítja, hogy a most élők és munkálkodók, valamint az ezután következők a szép példákon lelkesüljenek s az elért sikereket újakkal tetőzni igyekezzenek.