Boros György (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyházi Főtanács 1915. évi augusztus 29. és 30. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1915)
Jegyzőkönyv
105 100. §. A szóbeli vizsgálat nyilvános. A vizsgázót az előadó tanárok kérdezik ki, de a vizsgáló bizottság többi tagjai is tehetnek fel kérdéseket. 101. §. A vizsgálatról a vizsgáló bizottság jegyzőkönyvet vezet, melyben megállapítja a vizsgázó érdemjegyeit minden tantárgyból, s ezeket jegyzőkönyvbe bevezetteti. A vizsgálat letevése után az illetőt a bizottság lelkészjelőltnek nyilvánítja s részére lelkészképesitő oklevelet állit ki, melyet az elnök és a vizsgáló bizottság jelen levő tagja Írnak alá, és a Teológiai Akadémia pecsétjével látnak el. A bizonyítványba be kell Írni minden tantárgyból a nyert érdemjegyet, azonkívül az általános minősítés jelzésére ezt: Jelesen minősített, jól minősített, vagy minősített. E tekintetben a megállapításra a 86. §. az irányadó. 102. §. Aki a szóbeli vizsgálaton egy tárgyból kap nem kielégítő érdemjegyet, három hó múlva javítóvizsgálatra állhat. Aki két tárgyból kap nem kielégítő érdemjegyet, az egész szóbeli vizsgálatot hat hó múlva ismételni tartozik. Aki kettőnél több tárgyból kap nem kielégítő érdemjegyet, vagy a kinek ismétlő vizsgálata nem sikerült, csak az E. K. Tanács határozata alapján bocsátható ujabbi ismétlő vizsgálatra. 103. §. Aki írásbeli dolgozatait a kijelölt időre be nem adja, köteles Írásbeli folyamodással kérni az igazgatóságtól azok elfogadását. Aki négy évi teológiai tanulmányainak elvégzése után két év alatt nem áll szóbeli vizsgálatra, az a lelkészi pályától megváltnak tekintetik. Az önhibájából elhalasztott lelkészképesitő vizsgálatért mindenki 24 K-t tartozik fizetni. c) Különbözeti vizsgálat. 104. §. Az a lelkész, aki más keresztény egyházból tér át, s mint unitárius lelkész kíván alkalmaztatni, különbözeti vizsgát köteles tenni. Különbözeti vizsgálatra, az igazgatóság ajánlata alap