Boros György (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyházi Főtanács 1913. évi október hó 26-28. napjain Kolozsvárt tartott gyűlésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1913)

Jegyzőkönyv

77

Az E. Főtanács a b. e. nyugdíjtörvény 29. § t következőleg módosítja: „A nyugalmazott állapotban elhaltak özvegyei és árvái ellátási igénye a nyugalmazott elhalálozását követő első polgári évnegyed 1-ső napján nyílik meg“.

A b. e. nyugdíjtörvény 11. §. változatlanul meghagyatik.

35. Főt. püspök úr előterjeszti, hogy a gazdasági bizottság választott tagja, Ürmössy Jenő afia múlt évi Főtanácson lemondott és csak az elnökség íölkórésére ideiglenesen vállalta el a jelen Főtanácsig. A már módosított szabály alapján betöltendő ez az állás. A kandidáló-bizottságban előterjesztést tett. de a bizottság Ürmössy Jenő afián kívül mást jelölni nem tudott s miután ő ezt az állást jó sikerrel és közmegelégedésre töltötte be, javasolja, hogy az E Főtanács őt válassza meg.

Az E. Főtanács Ürmössy Jenő afiát a Gazdasági Bizottság tagjává és elnökévé az

1914. évi januárius 1-től számítandó 3 évre megválasztja a 32—1913. sz. alatt meghatározott javadalommal.

36. Az E. K. Tanács az 1911. évi íőtanácsi bizottság általános jelentésére, a kiküldött bizottság véleménye alapján a következőkben teszi meg előterjesztését:

1. Az E. K. Tanács teljes mértékben méltányolja a főtanácsi bizottságnak az önálló kántorok képzésére irányuló törekvését, de azt még sem ajánlja elfogadásra. Mert miután alig egy pár önálló kántorságunk van, hova helyeztetnének el ezek a tisztán csak kántorságra képesített ifjaink, tanítói oklevél nélkül? Másfelől egy önálló kántornak is több műveltségre van szüksége, mint amennyit egy 4 polgárit végzett növendék esetleg 1 — 2 éves kántor tanfolyammal megszerezhet. Az E. K. Tanács úgy véli, hogy a kántorképzés