Boros György (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyházi Főtanács 1913. évi október hó 26-28. napjain Kolozsvárt tartott gyűlésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1913)

Jegyzőkönyv

57

rint tajtékzottak a haragtól kémjeik b es ligás a alapján«, de az iró ugyancsak »tajtékzik« a felekezeti dühtől és éppen nem domborítja ki a nemes ember-szeretetet, melyre a keresztény vallás alapítva van. Munkája egy hirtelenében összeszedett kereszténytörténeti adattár. Lehetséges, hogy ha a beszédet újra átgondolja, rendez!!, letisztázott, kitisztázott művet, nem hibákkal, kihúzásokkal teli impurumot Inyujt be, az Egyházi Képviselő Tanács által hirdetett pályázatra, talán alakilag is, tartalmilag is jobbat adhatott volna.

»Szeretet a világ megváltója« jeligéjű 3. sz. beszéd, folyékony sinusban irt egyszerű munka. Közszolásaival, megszokod gondolataival a szeretetről újat nem mond. ‘Az alapige megértésénél már fogalomzavarral küzd. Igv beszél aztán az első részben Jézusról, mint aki elvezette az emberiséget az Istennek országába. Úgy ennek a résznek, mint a bevezetésnek akkor volna értelme, ha istenországáról kellett volna Írnia. A másadik részben itt-ott látszik, hogy behatolt az alapige mélységébe, de azért általában nem a tárgyról beszél. Munkájában nincs kidomborítva egy egységesítő eszme. Éppen ezért a részek szakadozott menetüek s egymásba nem olvasztott gondolatokból mozaikszerüteg vannak felépítve. A beszédnek nagyobb kifejező erőre éis egységesítő mély átgondolásra volna szüksége, hogy önértéket nyerjen.

»Ha Isién velünk, kicsoda ellenünk« jeligéjű í>. sz. beszéd Írója a szeretet tartalmát abban akarja kimutatni, hogy általa mi Istenben leszünk, az Isten mi bennünk. Ez azonban az alapige gondolatát nem fejezi ki. Amikor pedig az első részben az Isten és a világ* tudományos magyarázására téved, akkor eltér a tárgytól s még nagyobb tévedésbe esik. A másadik részben itt-ott a helyzet magaslatára emelkedik, de egészben véve a kívánt eszmét itt sem tudja érzékíteni. Beszéde népszerű beszédnek indult festői bevezetéssel és befejezéssel, lulvirágos stílussal. Gondolatai nem is mennek liíl a könnyen érthetőség határain, de az értelmetlenségek miatt beszéde az általánoson