Nagy Lajos (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház Főtanácsának 1903. évi augusztus hó 23-24-én Kolozsvárt tartott üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1903)

Jegyzőkönyv

— 61 —

kozik hatásosnak. Ezért a bizottság a pályadijat — miután csak egy van — nem e műnek Ítéli oda.

Hanem igen is egyhangúlag oda Ítél a 2 ik pályamű szerzőjének, kinek jeligéje: »Lélek az, a mi megelevenít« és egyhangúlag ismételten örömét, dicséretét nyilvánítja a pályázat eredménye felett szerzőknek.

A mélt. és főtisztelendő E. K. Tanácsnak alázatos szolgái:

Péterfi Dénes s. k., Nagy Lajos s. k.,

b. biz. tag. a b. biz. elnöke.

Erre felbontatván a 2-ik pályamű: „Lélek az, a mi megelevenít1 jeligés levélkéje, kitűnt, hogy annak szerzője Kelemen Árpád kaáli lelkész.

Zsinati Főtanács Kelemen Árpád lelkésznek a dr Bedő Albert által kitűzött és befizetett 100 K. pályadijat helyszínén azonnal kiadja. A nyertes pályamű kiadandó a Keresztény Magvetőben, a többi pályamű levéltárba tétetik

33 Az E. K Tanács jelenti 990 - 1903. szám alatt, hogy a kolozsvári egyházközség néhai Mózes András elhalálozása folytán megüresedett lelkész tanári állásra Csifó Salamon egyh. és püspöki titkárt választotta meg és hogy a Főtisztelendő püspök ur a maga részéről Csifó Salamonnak a kolozsvári egyházközség lelkészévé leendő kirendeléséhez hozzájárul. Miután azonban a belső emberek választásáról és rendezéséről szóló egyh.törv. 18. §-a értelmében ez állásra a lelkész nem egyedül a püspök, hanem vele egyetértőleg a Főtanács által rendeltetik ki, E. K. Tanács ez ügyet a a Zsinati Főtanács elé terjeszti azzal az ajánlattal, hogy méltóztassék Csifó Salamon afiának jelzett lelkész-tanári állásra való kinevezéséhez a maga részéről is hozzájárulni, illetve Csifó Salamont a Főtisztelendő püspök úrral egyetértőleg a kolozsvári egyházközség lelkészévé és theol. rendes tanárrá kinevezni, annyival inkább, mert a választás