Nagy Lajos (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház Főtanácsának 1903. évi augusztus hó 23-24-én Kolozsvárt tartott üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1903)
Jegyzőkönyv
- 46 — zottságnak kellett felállítani, gyakorlat nem volt. Ha tehát vizsgálásunk bármely tekintetben kívánni valót hagyna fel, úgy ez a nehézségek terhére irható. A bizottság eljárásában nem annyira a számbeli adatok helyességének ellenó'rzését vizsgálta — melyeken csak számtani próbákat végzett — hanem a leltárban felvett értékek megléteiét, s a meglevő vagyon gyümölcsöző voltát tette vizsgálata tárgyává. Kiterjeszkedett arra, vájjon a költségvetés betartatott-e ? a kezelés maga a czélnak megfelel-e ? s a vagyon gyümölcsözése megfelelö-e ? Észlelt tapasztalatait a tárgysorozat egyes pontjaiban tett jelentésében fejtette ki, itt csak általánosságban jegyzi meg, hogy : A pénztár kezelése, valamint a számadások megszerkesztése nehézkes; az úgynevezett vasszekrénybe helyezés és kivétel, átmeneti bevétel és kiadás czim nemcsak felesleges, de a vizsgálatot, s a gyors áttekintést neheziti, sőt a forgalom nagy emelkedésével üz délibáb játékot. Óhajtandó lenne a kezelés egyszerűsítése, s e czélra szabályzat, vagy utasítás kidolgozása, mire egyházi pénztáros felkérendő, esetleg útasitandó. Az egyes gazdaságok megnevezésénél az illető község neve használatával együtt az ajándékozó nevének felemlitését is czélszerünek tartja a bizottság. (Péld ul : »buni Berde birtok« ) Általánosságban a bizottság a kezelésben rendet, a tisztviselőkben lelkiismeretességet tapasztalt. A végzett munka elismerést érdemel ; szól különösen ez elismerés a pénztáros és számvevőségnek is, mely ily nehézkes kezelés mellett is feladatát óriás munkával ugyan, de legnagyobb lelkiismeretességgel és pontossággal végezte. Kolozsvárt, 1903. augusztus 14-én. A kiküldött bizottság: Kelemen Albert s. k. b. elnök, Dr. Ferencsi Gésa s. k. b. jegyző; Raff aj Domokos s. k., Gvidó Béla s. k., Ltírincsi Dénes s k., Pap Mózes s k., Lőrincsi István s k., Végit Mihály s k. biz. tagok.
