Nagy Lajos (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház Főtanácsának 1901. szeptember 22-25-én -án Kolozsvárt tartott üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1901)

Jegyzőkönyv

16

nepélyen tartott beszédeknek és Ódának is egy füzetben leendő kiadását.

Idő előre haladván, elnök az ülést bezárja s a következő ülés idejét d. u. 6 órára kitűzi.

Második ülés.

Tartatott 1901. évi Szeptember 22-én d. u. 6 órától kezdve ugyanazon elnökök és egyházi tanácsosok jelenlétében.

Előadó, jegyző, mint elébb.

4. Püspök Főtisztelendő Ferencz József ur a bevezető részben olvassa, majd a tulajdonképi jelentésben olvastatja a következő évi jelentését.

Méltóságos és Főtisztelendő Egyh. Főtanács !

Huszonötödik évi jelentésemet vagyok ez úttal megteendő. Nem tartozik ugyan e jelentés keretébe; de nem tehetem, hogy mindenekelőtt lelkem mélyéből hálát ne adjak Istennek meghálálhatatlan nagy kegyelméért, a melyet irántam, igénytelen szolgája iránt, életemnek ez ideig lett megtartásában is kimutatott. Mert 25 évet mint püspök érni meg; nem tartozik a mindennapi dolgok közé. 22 elődöm köz'J csak 4-nek jutott még ez a szerencse. Hadd öleljem meg ma őket az emlékezet karjaival, mint a szolgálat idejére nézve Istentől velem együtt különös kegyelemben részesített kartársaimat. Ezek Beke Dániel (1636- 1661-ig), Almási Mihály (1692 -1724-ig), Ágh István (1758 1786-ig)

és Lázár István (1786- 1811-ig). A minő szomorú emlékek újulhatnak meg lelkűnkben különösen a két előbbinek püspöksége idejéből, nem az ők személyüket illetőleg, hanem egyházunknak akkori nyomasztó helyzetét, önfenntartásáért vivott nehéz küzdelmeit tekintve — ezekre jobb lesz most fátyolt vetnünk.

De fokozza az én hálámat Isten iránt az is, hogy oldalon! mellett tisztelhetem azt is, a kit 25 évvel ezelőtt ugyanaz a zsinati főtanács, a mely engem a püspökségre