Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
III. Az iskola rektorairól, tanárairól
16 — kösen fizetve s ha rector volt, akkor csak unitárius lehetett. Uzoni azt írja róla: Alig lehetett valaki szorgalmasabb, anyelvekben tudósabb, az igazság nyomozásában gondosabb, mint ő. Kanyaró szerint Bogáthi 1548. deczember 4-én Tordán született, a Bogáthi Fazakas (Figulus) családból. 1575. első felében a dézsi iskolánál van, mint mester alkalmazva. Itt jegyzi föl Békés Gáspár bukását. 1575. nov. 10-én már Torda égéséről szól. ügy látszik, őszszel már átköltözött szülőföldjére, a tordai iskolához. 1580-ban Kolozsvárt a „fényes nagy-scholának“ igazgatója volt. 1579—1581-ig Gerenden papi hivatalt vállalt. 1582-ben családostól együtt Deésre menekült, honnan 1583. őszén jöhettek vissza Tordára. 1585-ben H.-Szt-Pálra vonul Kornis Farkas védőszárnyai alá. H.-Szt-Pálról Szt-Demeterre ment s onnan 1589-ben Kolozsvárra papnak s ott halt meg 1592-ben. Számos elbeszélő müvével s mindeddig fölül nem múlt remek zsoltáraival kétségkívül Erdély legnagyobb költője volt.1 2. Ki következett Bogáthi után a tordai rektorságban, nem tudjuk. Benczédi azt gyanítja, hogy tán id. Járai János, a későbbi toroczkói, majd tordai pap. 3. Szentmártoni Bálint 1596-ban. Ez az első tordai rector, kit Kénosi és Uzoni is említenek. Ők sem tudják, mikor kezdette hivatalát. Kénosi azt írja róla, hogy Enyedi György püspök az uj-tordai ekklézsia lelkésze Vársocius János és a szentmihályfalvi ekklézsia lelkésze Udvarhelyi Mátyás által itélő-széke elé idéztette, mivel a tordai ekklézsia papját és egyszersmind köri esperestet, Óvári Pétert nagyon megsértette. Uzoni szerint már 1596-ban, az iskola építésének 8-ik évében (1589-ben építették), tordai rectornak iratik. Ugyanazon évben az elhalt Szentmargitai János helyébe a kolozsvári collegiumba hivatik rectornak, amint a kolozsvári városi jegyzőkönyvben 1596. szept. 27-én be van jegyezve. „Tordai mester Szentmártoni Bálint hivattatik kolozsvári i Magvető XXXVII. 266-270 1. XXXVIII. Zsoltárai.
