Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
II. Az iskoláról, építésekről és javításokról
- 60 Károly jegyzősége mellett feliratot intéztek az E. K. Tanácshoz, a melyben felfejtették, hogy az iskolai pénztárnokot naponként zaklatják a építésre felvett kölcsönök megfizetéséért; s hogy az épület szűk volta miatt jelenleg csak négy tanterem áll a tanítóság rendelkezésére s amellet a régi épületek is sok reperálást kívánnak anélkül, hogy ezáltal kellőleg lehetne segíteni rajtok; kérik tehát az E. K. Tanácsot, hatalmazza fel az igazgatóságot, hogy anyaszentegyházunk lelkileg buzgó s anyagilag tehetséges tagjai iskolánk, e szellemi intézetünk pártfogására és segélyezésére szólittassanak fel. Az E. K. Tanács a tőle kitelhetőt megtette; felhatalmazást adott az igazgatóságnak, hogy a főtanácsilag iskolánknak adományozott restans kamatokat per utján is felhajthassa, a minek az az eredménye, hogy az 1918 frt 60 kr hátrálékból csak 678 frt 35 kr maradt felvétetlen. Felhatalmazta az E. K. Tanács az igazgatóságot arra is, hogy a Küküllő-körben, Aranyos-Tordakörben és Kolozs- Dobokakörben lakó hitrokonainkat segélyezésre szólíthassa fel. Végül az 1868-ik évi zsinati beszédek árából begyült 77 frt 7 krt az iskolának ajándékozta az épitési költségek törlesztésére. Az igazgatóság az E. K. Tanács intézkedéseit hálás elismeréssel fogadta, Várady Károly igazgatót kinevezte segély gyűjtőnek és megbízta, hogy egy buzdító, adakozó felszólítást fogalmazzon. S meghatározta, hogy Abrudbányára is adakozási könyvet fog küldeni Mózes András lelkész kezéhez. De bármennyire is buzgólkodott az igazgatóság az építés tovább folytatásán, azt az 1874. évig elkeltett halasztania. Azonban ez idő alatt sem élt tétlenül, habár két igen buzgó tagját Váradi Károlyt (1870-ben Kolozsvárra ment tanárnak) és Székely Eteket (1873-ban elhalt) el is vesztette. Székely Miklós indítványára kérést adott be a városi kebeles polgárok gyűléséhez az iskola tovább építésére segélyadás iránt és ez a testület, a mely minden szép és nemes ügyért való áldozatkészségének már oly számtatan jelét adta, nem utasította el az igazga-
