Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)

II. Az iskoláról, építésekről és javításokról

- 28 -így áll a dolog az iskolát illető sorsváltozásoknál fogva.

2. Még ma is találtatnak tanuk, akik megmondhatják, hogy azok a helyek nem a közönség hídjainak helyei.

*

* *

A Kénosi leírásából azt látjuk, hogy 1589-ben épült iskolai helyiség, keletről nyugatnak tartó hosszegyközöny alakú (oblonga), emeletes épület volt. Az emelet, az egészen végignyuló folyósó mentén, két sorban előbb 12 szobára, vagy úgynevezett kamarára volt felosztva, mindenik 3—3 ágyra számítva, de ezeket 1747—48-ban még megszaporitották kettővel. Ezek a szobák egészen a tanulók lakására voltak átengedve; mert tanintézeteinkben a szegényebb vidéki tanulók eleitől fogva elszállásolást is nyertek, s nyernek még ma is.

A földszinti részen volt az auditorium (nagy hallterem), egy classis (tanterem) s a rektor lakhelye, 3 szobával, Az egész előtt a délnek néző homlokzaton fedett folyósó végig.

Az alsó rész egészen kőépület, de a felső szobáknak 3 oldala boronafal s csak a 4-ik kőfal.

Mindezekből láthatjuk, hogy már az első iskolai épület is eléggé jelentékeny volt. De kegyeletünk és hálánkat az első alapítók iránt nem róhatjuk le, mert nevöket sem írott emlék, sem szóhagyomány nem őrizte meg korunkig. A sokkal később élt Fosztó Uzoni, egyháztörténet írónk is csak annyit tud alapításáról, hogy a primo lapide per unitários incepta.

De a belszervezetéről már ez időből is tudhatunk annyit, mennyiből megítélhetjük, hogy ez iskola már akkor sem volt valami jelentéktelenebb particula, vagy népiskola. Kénosi ugyanis azt Írja az említett auditóriumról, hogy abban a togatus (egyenruhás) deákok theologiára és poésisre oktattak, s ott végezték reggeli könyörgéseiket (preces), énekgyakorlataikat és más kötelességeiket.

Fosztó Uzoni1 pedig munkájának 361. lapján igy

1 Uzoni Hist. Eccles. Kéziratban a kolozsvári főtanácsi levéltárban.