Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)

IX. Iskolai törvények, rendszabályok

— 356 —

nevezné — összehív 12 idősebb diákot, felesketi őket, hogy minden módon azon lesznek, hogy ez iskola összes polgárainak és különösen a tógás deákoknak kihágásai vagy megakadályoztassanak, vagy ha már elkövettettek, megfenyittessenek. A főnök — s úgy látszik a diákság is — idegenkedve fogadják ez uj intézkedést. Hogyne? Hiszen régi jogokat vesz el s szigorúbb rendtartásra nyújt kilátást. De a főnök meggondolkozva, később mégis oda nyilatkozott, hogy ezt az intézményt rég szervezni kellett volna a seniorok érdekében, mert két szem sokkal kevesebbet lát, mint 24, s a kihágások alkalmasabb tárgyalása végett valóban okos dolog volt behozni.

Elnöke a főnök, tagjai az exactor és 12 idősebb diák.

Kolozsvárt fennállott 1898-ig, mikor, mint a mai idők szellemébe nem illő szervezetet, az igazgatóság eltörölte.

Az esküdtek az esküt az egész ifjúság előtt tették le.

Érdekes tudni, minő ügyeket tárgyaltak az esküdtek. Minden nemű iskolai kihágás odatartozott, s majdnem minden hibát pénzbüntetéssel sújtottak.

Volt bocsánatkérés oly módon, hogy az illetőnek az egész diákság előtt kidolgozott beszédet kellett felmondania.

Egy más büntetés volt a frequentatio, midőn az illetőnek egész nap begombolt dolmánynyal kellett asztala mellett ülnie s tanulnia, senkihez sem volt szabád szólnia, hanem szerényen meghúznia magát s büntetési idejének letelte után valamely tárgyból vizsgát kellett tennie, mely ha nem sikerült, a bünhödés újra kezdődött, Aztán volt a legnagyobb büntetés a lopásért: a kicsapás.“

A Matriculába 1711-től 1792-ig írták be az esküdtek neveit és a 101 — 159-ik lapokra az esküdtszéki végzéseket és határozatokat „De constitutionibus Causis Scholasticis“ czim alatt.

Az újabb időben 1852. márcz. 13-tól 1867. szept. 21-ig meg vannak az esküdtszéki gyűlésekről vezetett jegyzőkönyvek.

Az 1871/2. éven túl nem akadtam nyomára sem es-