Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
VIII. A tanulók segélyezése, jutalmak
— 311 — ládokhoz bejárni s igy ő is művelődött. 20 30 magántanitónak 100—150 magántanítványa volt egy-egy tanévben. A magántanitásra az igazgató-tanár ügyelt fel; ő adott utasítást a magántanitónak; ő akadályozta meg az uzsoráskodást és visszaéléseket. Végső esetben a tanítót megfosztotta tanítványaitól, mint a jövedelemforrástól s ha a szükség úgy hozta magával, még keményen meg is büntette. Az Egyh. Főtanács 1867. nyarán elrendelte, hogy a III. gimn. oszt. tanulók ezentúl ne legyenek deákok, hanem vettessenek magántanitóság alá, mert nagyon elaprósodtak. Az 1878. évi szerződés, a melynél fogva a gimnázium áll. polg. iskolává alakíttatott át, meghagyta ugyan a magántanitás ügyét az egyház kezében, de azért ez időtől kezdve a magántanitás ügye rohamosan közeledett vége felé; nem lehetett tovább a kényszer privátét fenntartani, miért is azt az E. K. Tanács 1890-ben 177. szám alatt beszüntette s a szülők tetszésére bizta, hogy gyermekeik mellé fogadjanak-e magán tanítót vagy ne? Napjainkban kevés szülőnek van szüksége magántanitóra gyermekei mellé; de azért most is kapnak fizető, sőt elvétve kosztos tanítványokat is a felsőbb osztályú, szegénysorsu jobb tanulók. 3 Étkezési viszonyok. Dr. Gál Kelemen „A régi diák-életből“ ez. czikkében (megjelent az Erdélyi Hírlap I. évf. 16—20. számában) a kolozsvári deákok kosztozásáról következőleg ir: A diákok kosztozása úgy történt, hogy gazdagabb és jó akaratú unitárius családok utcáról-utcára és házrólházra rendre főztek a deákoknak. Az ételeket a szegény tanulók az u. n. mendikánsok hordották fel. Az asztalfő (hospes) tiszte volt, felügyelni, hogy az asztalterítő és tálak tiszták legyenek. Étkezés előtt és után imádkozzanak s törvények ellen vétőket tartsa szemmel. Adott jelre az imádság előtt mindenki ott legyen. A feltálalt ételt és italt ne gyalázzák. A hospes előtt ne bontsanak asztalt, köszönéssel távozzanak.
