Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
V. Felügyelő gondnokokról
- 220 -Torda város főbirái, majd megyei tisztek, országos követek. Pápai Jánost, ki külföldön is képezte magát, I. Rákóczi György a gyulafehérvári könyv- és levéltár rendezésével bízta meg. Mikor 1658-ban a török II. Rákóczi Györgyöt megrohanta, magát a könyv és levéltárral a templom egyik zugába befalaztatta, de a törökök reá rontottak, őt elhurczolták, az országos levéltárt, mit úgy féltett, felgyújtották. Pápai Gáspár és János, mint a kik törökül tudtak, Thököli és Rákóczi portára járó követei, kik aztán uraikkal száműzetésben haltak el. Pápai Ferencz gondnoka lehetett a tordai ekklézsiának, a midőn Virmont tábornok a tordai piaczi templomot 1721-ben elfoglalta s őt Keresztúri Sámuel lelkészszel együtt Szebenbe hurczoltatta. Torda város elejétől fogva kiváló bástyája volt egyházunknak. örökre fontos történelmi emléke, hogy itt tartatott az első unitárius zsinat 1566 martius 15-én, s hogy az itt tartott 1568-iki erdélyi országgyűlés nyilvánította az unitárius vallást bevett vallásnak. Az üldözések alatt is a legnépesebb ekklésiánk maradott. S mi kiválóságát biztosítja, az a gimnázium. Ez a gimnasium egyrészt a város, de nagyobbrészt Aranyosszék iskoláztatása ügyét szolgálja s ezáltal különös gondoskodásunk tárgya volt és marad. Aranyosszék még 1794-ben is a rectornak a 62 véka búzáját szolgáltatta. Keletkezését 1566-ra teszik s azóta mint algimnázium, melyből a tanulók bölcsészetre jöttek, szépen teljesítette hivatását s ebből a Pápaiaknak ki kell juttatnunk elismerésünket. Pápai István 1746-ban torda-aranyosköri gondnok. Fiát, Pápai Istvánt, 1772-ben consistornak választották s a midőn 1778-ban, elhatározott, hogy a kolozsvári és tordai iskolák az ekklézsia felügyelete alól választott külön gondnokok felügyeletére bízatnak, a tordai gimnázium Pápai Istvánra bízatott, ki mint alispán halt el 1791-ben. Pápai Sándor követte a gondnokságban. Neje bölöni Mikó Mária, a mikók abrudbányai ágából. Mint özvegy