Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
IV. Tantervek, tankönyvek, tanítás, vizsgák, szünidők
175 — azután való nap a poéták, syntaxisták, comparisták, dectinisták és olvasók. Ezekből látható, hogy miféle tárgyakat tanítottak abban az időben.1 Az ekklézsiai jegyzőkönyvekből az is kitűnik, hogy a püspök az ekklézsiabeli visitatioját rendesen az iskolai examen. nel hozta kapcsolatba; továbbá az, hogy az ekklesia is küldött ki biztosokat a vizsgára. A kolozsvári Főtanács 1779-ben kimondja, hogy a nyári szünidő kezdete julius elseje, s ezt observalják Tordán is, mint Kolozsvárt. Az iskolai év kezdete pedig szeptember elseje. A különben tevők helyeiket vesztik, a togatusok a divisiot is. A nem togatusok 1 írtra bűntetteinek. * * * Ágh István püspök idejében, 1785-ben, a tordai iskolában egy évben csak egyszer volt vizsga; s ekkor mint németül tudó csak 7 tanuló bocsáttatott fel a latin osztályba.1 2 Az ádámosi zsinat 1807. jul. 29-én elhatározta, hogy a görög nyelv tanittassék Tordán és Kereszturon is, s mikor az itteni tanulók kolozsvári deákokká lesznek, abból censurát adjanak. Ugyan e pont alatt a zsinatok tartása junius utolsó szombatjáról julius hónap első szombatját követő szombat napra által tétetni határoztatott; mind azért, hogy a tanuló ifjúság az iskolai esztendőből s tudománya idejéből semmit el ne veszítsen, mind pedig azért, hogy a professor atyafiak is hivatal vagy kinevezésbeli, de nevezetesen, hogy a külső törvényes székek mellett levő atyánkfiái, curatori és consistori kötelességöknél fogva a zsinati gyűlésekben megjelenhessenek. 1810. jan. 3-án a kolozsvári főtanácson végeztetett, hogy a tordai gimnáziumunkban az iskolai első féleszten-1 Érdekes a székely-keresztúri gimn. történetének 89. és 90. lapjain közölt tanítási anyag is. 2 Kér. Magv. XVII. köt. 70. 1.
