Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)

Előszó - I. Bevezetés

Mint már emlitém, Tordára az első zsinat 1566. márczius 15-ikére hivatott össze, amelyen Krisztusról az unitáriusok értelme szerinti hitczikk megállapittatott. Ott a magyar nemzeti papok (akik Szebenben 1558-ban és azután a szászoktól zsinatilag kárhoztatván) Blandrata György és Dávid Ferencz elnöklete alatt megjelentek és confessiot adtak ki. Confessiul, az apostoli hitformát fogadták el, mivel Isten örök igéjével megegyezik, mivel mindazt a tant magában foglalja, ami az idvességre szükséges és melyben hitünk megnyugvást találhat.

Ennek az unitáriusok értelme szerint megállapított keresztény tannak hirdetésére mindkét Tordában papokat és iskolamestereket rendeltek.

Uj-Tordában első unitárius pap volt Szegedi Lajos, második Óvári (Kállai) Péter, harmadik és utolsó Varsolczi János. Több nem volt, mert az egyházközség Básta idejében elpusztult.

Ó-Tordában első papnak Sztárai Miklós (1568—1582.), második papnak és köri esperesnek Óvári (Kállai) Péter (1582—1601.), harmadik papnak és szintén esperesnek Varsolczi János (1602—1608.) választatott meg.

Sztárai Miklós 1568-ban a gyulafehérvári disputation az unitáriusok részéről arbiter (itélőbiró) volt. Óvári Péter Varsolcziussal együtt 1579-ben Dávid Ferenczet meglátogatta dévai börtönében. Varsolczi Jánost a kolozsvári unitárius ekklézsia 1607-ben meghívta papjának, 1628. márczius 9-én ott halt meg.1

Kanyaró szerint Dávid Ferencz mellett elitéltetésekor 1579. január 1-én, vején kívül, Óvári Péter és Sztárai Miklós tordai ősz papok állottak, hogy a gyanúsított egyházat istenadta tehetségük szerint a hamis vádaktól megvédelmezzék.2

Az unitáriusok eleinte békében bírták mindkét templomukat s oly tekintélyes volt tordai egyházközségük, hogy

1 Kér. Magvető XXIII. k. 84. 1.

2 K. Mag\* XLI. k. 59. I.