Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
III. Az iskola rektorairól, tanárairól
— 157 — Legújabban csak okleveles elemi iskolai tanítókat neveztek ki köztanitóknak, de csak is az elemi iskola mellé. A köztanitók magán tanítóságot is folytattak s ebből került ki jövedelmüknek sok esetben nagyobb része. S azon kívül minthogy benlaktak az iskolában, kőzülők nevezték ki az iskola-főnököt, exactort, sőt részben a szobagazdákat (hospes) is. A matriculában nincs szó iskola-főnökökről (senior), hanem csak exactorokról, a kik a seniori teendőket végezték és többnyire köztanitók (collaborator) is voltak. Sándor János a keresztúri iskola történetében azt írja, hogy 1813 előtti időkre nézve nincsen adat arra, hogy ott seniorok lettek volna. A senior az ifjúság képviselője az iskolai ügyekben. Az exaktorokról (számvevők) Kénosi ezeket mondja: Az exactorokat régebben az iskola magasabb osztályú jobb tanulóiból szokták választani. Mint a rektor helyetteseinek kötelességük volt a tanulók hanyagságát felügyelni, az eltávozó és visszatérő tanulókat figyelemmel kisérni; felvigyázó, küldöncz és fakezelői teendőket végezni; a kántálókat számon és rendben tartani; az osztalékokat (divisio) megállapítani, de semmit sem a rector tudta nélkül; annál kevésbé volt nekik megengedve, hogy összejövetelek alkalmával izgassanak, vagy bármely esetben a tanulókat határozat hozatal vagy összeesküvés czéljából összehívják, szavazatukat valamely tiltott dolokra megigértessék. * 1760-ban nehézség merülvén fel a tordai scholában a collaboratoroknak való fizetés iránt, az ekklézsia közmegegyezéséből tetszett a generalis visitationak, hogy fizetése a gyermekek tanításáért legyen 16 m. frt., melynek fele legyen a schola rectoráé. Administráltassék pedig ezen salarium kántoronként az ekklézsia kurátora által, módot találván annak a summának vagy publicationem,
