Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
III. Az iskola rektorairól, tanárairól
144 — maradván az unitárius elemi iskolának is. Mint állami igazgató, nagyon tevékeny részt vett a vármegyei tanitótestület megalakításában, a melynek 10 évi időközben háromszor volt elnöke. Az ő elnöksége alakúit meg a tanítótestület segélyző-egyesülete is. A tanítói gyűléseken vitatkozott e tételekről; „Iskola és közegészségügy“. „A színi előadásokban való nyilvános szereplés árt-e vagy használ-e a tanítói tekintélynek?“ stb. A „Keresztény Magvető“ cziniii unitárius folyóiratban több dolgozata jelent meg, ezek közül nevezetesebbek a következők: Észrevételek a népiskolai vallástanitás körül. A családi nevelésről. A első megjelent az 1873., a második az 1880. évfolyamban. 1888. tavaszán megrongált egészsége helyreállítása végett hosszabb szabadságidőt kért, kiköltözött szülötte földére, Várfalvára, de a légváltoztatás, az önfeláldozó gondoskodás és ápolás sem menthette meg egészségét és életét; 1888. szeptember 4-én, 41 éves korában megszűnt létezni és szülötte földén piheni az örök álmot. Temetésénél, melyre a vármegye értelmisége és népe szokatlan számmal megjelent, Albert János mondott imát, sírjánál e sorok írója búcsúbeszédet. — Halálával nagy veszteséget szenvedett neje, árván maradt kiskorú fia és leánya; veszteséget szenvedett a tanügy, egyház, állam és társadalom; mert felvilágosult gyors észjárással, feltaláló és rendkívüli rábeszélő tehetséggel áldotta volt meg őt teremtője. Úgy beszélni, lelkesíteni, biztatni és tanácsolni; javítani és feddeni, kevés ember tudott, mint ő. Az ő szavait mindig és mindenütt figyelemmel hallgatták és azoknak nagy nyomatéka volt még a legszenvedélyesebb viták közepette is és azok sokszor rendes mederbe terelték a felháborodott indulatokat. Szóval ő nagy mértékben egyesítette magában azokat a tehetségeket, melyek egy vezérben, vezetőben, igazgatóban megkívántainak. Politikai szereplését nem is említem, pedig e téren volt igazán szerepében és ért el feltűnő eredményeket. Életéről jellemző és kimerítő emlékbeszédet olvasott