Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
III. Az iskola rektorairól, tanárairól
— 137 — A szabadságharcz idejében a tanulók szétoszlottak, Jára felégettetvén és elpusztittatván, az iskola épület átadatott a járai menekülteknek lakásra. A mint Kun Mózes iskolafőnöknek Székely János felügyelő gondnokhoz intézett leveléből kitetszik, 1848. őszén karácsonyig egyátalában nem volt tanítás, azután több kevesebb elemi tanuló a szabadságharcz idejében mindig járt az iskolába. Az E. K. Tanács 1849. aug. 18-ról rendeli, hogy valamint Kolozsvárt, úgy Tordán és Kereszturon is a tanítás a hírlap utján közzétett miniszteri rendelet következtében november 1-én kezdődjék el. 1849. szept. 17-ről Székely Sándor püspök az üresedésben levő másodtanitói állásra Nemes Ádámot ajánlja. 1849. nov. 5-én a tordai kerületi biztos Kenyeres Károly tudatja az iskoláknak nov. 15-én való megnyitását. Egyszersmind a bennök alkalmazott tanerőkről jelentést kér. Idézi benne a kormányzó 1130—1849. sz. rendeletét figyelmeztetésül, melyben főelvként mondatik ki, hogy oly tanítók, kik a közelebbi hazai mozgalmakban, a fennállott kormány ellenében a legkisebb részt vettek, a tanítóságból, s az ifjúság neveléséből merőben kizáratnak. 1849. nov. 12-én Groisz Gusztáv Kolozsvárvidéki biztos kimutatást kér az iskola javairól. Az E. K. Tanács 1850. jun. 2-án 24. sz. alatt Székely János felügyelő gondnoktól tudósítást kér az iskola állapotáról, s hogy volt-e tanítás 1848. utolsó felében és 1849. első felében?“ A felügyelő gondnok a gimnáziumot iltető kérdésekre feleletét a következőkben teszi meg: Nem lehet mondani, hogy korábbi virágzását s körünkhöz mért szép állását megtartotta volna. Fájdalom! hazánkat ért romboló csapások erre is sújtva hatottak s több nemű vesztéseink nyomasztólag nehezkednek reá. Az egyébiránt is gyenge lábon álló épületet a múlt évben szerencsétlenné lett járaiak oda menekülése ablakaiban, ajtóiban, kemenczéiben nagyon megviselte; több nemű
